Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 938 a 2746-ből - Magyarország katolikus hetilapja

A függöny felgördül

2014-09-22 Szerző: Mészáros Ákos

Pesti színházi élet a nagy háború idején

„Hogyisne adott volna a művész, a művészben lévő katona hálát Istennek a békevilág összeomlásáért, amellyel torkig, annyira torkig volt már! Háború! Megtisztulást, felszabadulást éreztünk és határtalan reménységet…” – írja Thomas Mann a Gondolatok a háborúról című művében 1914-ben. Hát igen – eleinte még így gondolkodott a nagy német író. 1916-ban azonban, amikor a világháború már a hátországban is éreztette hatását, változott a szemlélete. Az írók közül nemcsak ő volt ezzel így, kortársai közül az osztrák Stefan Zweig, vagy honfitársa, Sigmund Freud is lelkesedett a háborúért 1914 nyarán. Egy kis időnek el kellett telnie, amíg kiderült, mit is jelent a harctér, a mundérba és lövészárokba bújt ember nyomorúsága. Erich Maria Remarque ezt írja Nyugaton a helyzet változatlan című regényében: „Csak a kórház mutatja meg igazán, hogy mi a háború.”

2014.09.21

2015-06-092014-09-21 Szerző: Fábián Attila

Élelmet és ruhát osztott a karitász az árvíz sújtotta területeken

2014-09-19 Szerző: Csapó Viktória

Az elmúlt napok esőzéseinek következtében Vas és Zala megyében több települést is elöntöttek a megáradt patakok és folyók. Néhány helyen a lakosok kitelepítése is szükségessé vált. A szombathelyi egyházmegyei karitász munkatársai az érintett települések karitászcsoportjaival együttműködve kapcsolódtak be a katasztrófavédelem munkájába. Napok óta élelemmel segítik a védekezésben részt vevő önkénteseket, valamint a kitelepített lakosságot.

„A háború őrültség”

2014-09-19 Szerző: Baranyai Béla

Az első világháború áldozataira emlékezett Ferenc pápa azon a szentmisén, melyet az olaszországi Fogliano-Redipugliában található katonai emlékhelyen mutatott be több ezer résztvevő jelenlétében. A katolikus tábori püspökség szervezésében nyolcvan magyar katona is elzarándokolt erre az alkalomra. A küldöttség a pápai mise után a helyi osztrák–magyar temetőben és a Visintiniben található magyar kápolnánál hajtott fejet az első világháborúban elesett katonák előtt.
A történészek tizenkét isonzói csatát tartanak számon, ezek közül az első öt folyamán közvetlenül Redipuglia mellett húzódott a front.

Kattárs – 2014

2014-09-19 Szerző: Új Ember

A segítés és az önsegítés lehetőségei

Hosszan tartó esőzés nehezítette a Katolikus Társadalmi Napok (Kattárs) lebonyolítását Miskolcon. Ennek ellenére mintegy négyezer érdeklődő kereste fel szeptember 12-én és 13-án a programokat: az előadásokat, fórumokat, koncerteket, valamint a harminc kiállító szervezet sátrait.

A katolikus egyháznak van válasza a társadalmi kérdésekre és problémákra – erre kívánja felhívni a figyelmet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága kezdeményezésére idén másodízben megrendezett Kattárs. A rendezvény azt mutatta meg, hogy a katolikus társadalmi tanítás közjóról megfogalmazott alapelveinek gyakorlati megvalósításában is hangsúlyos szerepet vállalnak a keresztények: hazánkban is naponta több ezer helyen folyik a csendes munka a rászorulókért, betegekért, idősekért, gyerekekért.

Önkéntes szolgálat

2014-09-19 Szerző: Magyar Kurír

72 óra kompromisszum nélkül: idén is várják a fiatalokat

Fiatalokat várnak az ország egész területéről, hogy három napon át – október 9. és 12. között – kisebb-nagyobb csoportokban másoknak segítsenek, közhasznú feladatokat teljesítsenek.

„Exkluzív kalandtúra a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében. Vállalkozó szellemű fiatalok csoportjai országszerte arra szánják három napjukat, hogy másoknak segítsenek” – írják felhívásukban a szervezők.

Az ezeréves plébánia – Óbudán

2014-09-19 Szerző: Elmer István

A múlt emléke – a jelen képe

A kegyoltár búcsúnapját rendezték az óbudai Szent Péter és Pál-templomban, szeptember 7-én. Az ezredik, jubileumi évét ünneplő plébánia Kovács Zoltán érseki irodaigazgatót hívta meg fő celebránsnak, s a kerület több lelkipásztora részt vett a szentmisén. Tercsi Zoltán plébános hangsúlyozta: az elmúlt ezer évben mindig fontos szerepet töltött be a Mária-tisztelet, melyre elsőként Szent István adott példát a magyaroknak. A török hódoltságot követő időkben a betelepülő németek hozták magukkal a Mária-tiszteletet. A templomban – az oldalbejárattal szemben – látható a második főoltár, az úgynevezett Kiscelli oltár. A templom építése idején oldalkapu volt a helyén. 1785-ben befalazták az oldalkaput, s ide állították azt az oltárt, amely a Kiscelli-hegyen lévő trinitárius kolostor templomának főoltára volt, s a mariazelli kegyszobor másolatát őrizte. Hogyan került a Szent Péter és Pál-templomba az oltár? II. József császár felvilágosultnak vélt gondolkodásával számos szerzetesrendet betiltott, elárvereztette a trinitáriusok templomának berendezését is. Kühteiber Antal molnármester vásárolta meg az oltárt, s idehozatta Batthyány József esztergomi érsek engedélyével. Az oltár angyalait Bebo Károly készítette, akkor még a kiscelli templom számára, amely templom a környék birtokosa, a gróf Zichy család pártfogása alatt állt.

A társadalmi felzárkóztatásért

2014-09-19 Szerző: Szikora Réka

Önkormányzat és egyház – lelki hidak Miskolcon

„Egész életemben emberekkel foglalkoztam – erről szól a munkám intézményvezetőként és orvos-közgazdászként” – vallja honlapján Kriza Ákos polgármester, aki így nyilatkozott lapunknak a szeptember 12–13-án Miskolcon megrendezett Katolikus Társadalmi Napok rendezvénysorozatról kapcsolatban:
– Fontosnak tartom, hogy városunk adhat otthont ennek a jelentős társadalmi eseménynek. Ez egyfajta elismerést is jelent számomra az elmúlt négy évben az egyházzal közösen végzett munkánkra nézve. Ebben az időszakban a városvezetés és az egyház közösen vállalta a felelősséget a társadalmi problémákért, és együtt kereste a megoldást is ezekre. Számos területen, például oktatási, nevelési kérdésekben és természetesen a szociális szférában is együttműködtünk a helyi egyházi szervezetekkel. Azért is fontos ez, mert szociálisan közismerten hátrányos helyzetű térségről van szó. A szeretetszolgálatok kiemelkedő szerepet töltenek be nálunk – a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal például nemrég írtunk alá egy, a felzárkóztatási programokkal kapcsolatos megállapodást. Arra törekszünk, hogy a program keretében lehetőség szerint visszaállítsuk a megbomlott közösségi létet, és a leszakadó családokat visszatereljük a közösség életébe.