Az egyházi hagyomány megőrizte Gergelynek, Konstantinápoly püspökének 380. december 25-én elmondott ünnepi beszédét. A szentbeszéd felér egy rövid teológiai összegzéssel, hiszen szó van benne Isten természetéről, a Szentháromságról, az angyalok és az érzékelhető világ megteremtéséről, valamint az ember megalkotásáról. Gergely beszél a bűnről és arról is, hogy a megtestesülés által miként vezette vissza önmagához Isten a tőle eltávolodott embert.
A pásztorokkal együtt lépjünk be az igazi karácsonyba, vigyük el Jézusnak, amik vagyunk, a kirekesztettségeinket, a be nem gyógyult sebeinket – hangsúlyozta Ferenc pápa 2016-ban, szenteste a Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmisén. A Szentatya homíliáját (amit az idei évhez hasonlóan, az „A” liturgikus évben előírt perikópák alapján mondott el) adjuk közre az alábbiakban.
„Isten üdvözítő kegyelme megnyilvánult minden ember számára” (Tit 2,11). Pál apostol szavai feltárják ennek a szent éjnek a misztériumát: megjelent Isten kegyelme, az ő ingyenes ajándéka; a nekünk ajándékozott Gyermekben konkréttá válik Isten irántunk érzett szeretete.
Első ízben szenteltek püspököt a munkácsi Szent Márton-székesegyházban, Kárpátalján. A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye segédpüspöke a magyar származású Lucsok Péter Miklós domonkos szerzetes lett, aki Szlovákiában, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában tanult és szolgált. December 10-én hívek sokasága ünnepelt Munkácson.
Jézus születésének körülményeiről Szent Lukács ír a legrészletesebben evangéliumának 2. fejezetében.
December 15-én, a Gaudete-vasárnapon a Szentatya a mise evangéliuma alapján az örömről és a kételyről mint az emberi élet velejáróiról elmélkedett. Hangsúlyozta, hogy Isten egész emberi valónkat akarja átjárni, Jézus azért jön, hogy gyógyítsa betegségeinket és az ő örömét adja nekünk. Az Angelus után a pápa imát kért a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért. A Szentatya beszédének teljes fordítását közreadjuk.
Bizonyára nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy utazni jó. Ám talán már kevesebben vannak azok, akik abban is egyetértenek velem, hogy vonattal utazni jó. Szeretek vonatozni, kikapcsolódást jelent számomra, akár nosztalgiavonatról van szó, akár korszerű, gyors úgynevezett railjetről.
Salamon királyról olvassuk a Bölcsesség könyvében: „Pólyában és gondok közt nevelkedett. Mert egyetlen király sem kezdi másként az életét.” (Bölcs 7,4–5)
