„Ölelő karokba esel”

Egy közösség, amelyben Jézus lépteit hallani

 

Antióchia – több ezer olyan ember van ma Magyarországon, akiben öröm támad, meghatározó emlékek tolulnak fel e szó hallatán, vagy a legjobb barátaira és arra gondol, milyen fontos szolgálatok, lelki programok várnak rá a héten. Antióchia: egy mozgalom neve, amely sokak számára a közösségi élet lelkesítő modelljével egyenlő.

Fegyverek és drogok helyett: Isten

John Pridmore a damaszkuszi úton

 

Robusztusabb, mint gondoltam. Csak nézem, ahogy közeledik felém a csaknem kétméteres „szekrényember”. Ha nem tudnám, ki ő, és tippelnem kellene, hogy mi a foglalkozása, szinte gondolkodás nélkül rávágnám: gengszter. De nem az, sőt! John Pridmore evangelizátor. Járja a világot, és Istenről beszél. Milliók előtt tett már tanúságot a hitéről. A napokban Magyarországon járt, és nekünk is elmondta a történetét. De az igazsághoz hozzátartozik: régen valóban gengszter volt, ám egy igencsak durva eset hatására megtért, szó szerint egyik pillanatról a másikra.

Vigasztaló szentjeink közelében

Szekeres Erzsébet textilművész alkotói világáról

Csoóri Sándor egy helyütt így fogalmazott: korunk szellemi, lelki és politikai járványai ellen csak a kultúra jelenthet védőoltást. Ezt éreztem, amikor ellátogattunk Milejszegre, ebbe az alig háromszáz lelkes göcseji falucskába, s megleltük Nagy Andrásék szelíd domboldalban megbújó portáját. A ház ura szalmabálákból építette azt a kiállítóteret és pódiumot, amelyet Zsuppán-kert Pajtagalériának és Színpadnak keresztelt el, s ahol az elmúlt évben testvérmúzsák randevúztak. Ezúttal textilművész tárlata várta a közönséget, és a Crown String kvartett, hogy látvány és muzsika égi magasokba emeljen bennünket.

A tipográfia mestere

Száz éve született Haiman György

Aki gyakran utazik a budapesti millenniumi kisföldalattin, talán meg sem nézi alaposan az egyes állomások feliratait. Teljesen érthető, hiszen elég csak odapillantani, és máris megtudhatjuk, hol járunk. Mindenki siet a dolgára, ritkán figyelünk a részletekre. Pedig néha érdemes. A megállók neveit megörökítő egyedi csempefeliratok rekonstruálását 1980-ban, fővárosi felkérésre, a Magyar Iparművészeti Főiskola tipografikai tanszékén Haiman György irányításával Kiss István készítette el. Ennek a munkának az érdekessége, hogy az akkori November 7. térhez új-eredeti feliratot terveztek – amely ma már nem látható… E címsor mögött ennek az eredeti Oktogon felirat negatívjáról készített motívumrészlete szerepel. Ezeket a betűket szitázták: minden csempe külön részletet hordoz, így minden megállóhoz saját eredetit kellett készíteni.

A végzetes múlt és a remélt jövő

Paulus tábornok 1942-ben autóbalesetet szenved, helyére Erich von Manstein kerül, a németek pedig legyőzik a Szovjetuniót. Így indul Horváth László Imre regénye, a Lett este és lett reggel. A fiatal író alternatív történelmet boncolgató műve egy fiktív náci ideológus, Klaus Arme 1942 és 2013 között írt naplórészleteiből áll. Egyszerre lehetünk tanúi Arme felemelkedésének és annak, hogyan alakul át a világ a nemzetiszocialisták uralma alatt. A regény vezérfonala a nácik és a kereszténység viszonya, Arme ugyanis az utóbbinak lesz a „szakértője”.

A végzetes múlt és a remélt jövő

Paulus tábornok 1942-ben autóbalesetet szenved, helyére Erich von Manstein kerül, a németek pedig legyőzik a Szovjetuniót. Így indul Horváth László Imre regénye, a Lett este és lett reggel. A fiatal író alternatív történelmet boncolgató műve egy fiktív náci ideológus, Klaus Arme 1942 és 2013 között írt naplórészleteiből áll. Egyszerre lehetünk tanúi Arme felemelkedésének és annak, hogyan alakul át a világ a nemzetiszocialisták uralma alatt. A regény vezérfonala a nácik és a kereszténység viszonya, Arme ugyanis az utóbbinak lesz a „szakértője”.

Maszk mögött a lélek

Tündérmesék márpedig nincsenek, győz meg minket újra és újra a szórakoztatóipar, tán épp azzal, hogy a szélsebesen felemelkedő legkisebb mesehős fabuláját émelyítő rózsaszínbe mártva adja el nekünk – mostanság éppen zenés tehetségkutatók formájában. A még júliusban bemutatott Szerelemre hangszerelve a felhők fölül, a Frank pedig békaperspektívából kérdez rá művészet és hírnév, ihlet és sebzettség viszonyára.

Eltévesztve

Hetek óta arról hallani, hogy megérkezett az évtized legszórakoztatóbb magyar filmje, az Utóélet, amelyet Karlovy Varyban egyszerűen „imádott” a közönség. Nem csoda, ha nagy reményekkel indultam el Zomborácz Virág első filmjének vetítésre. Ám az Utóélet számomra csalódást jelentett. Fekete komédiaként emlegetik, de inkább fekete pszichoszociodrámának kellene nevezni.