Hívő és jólelkű focisták mindenütt

„Obrigado, Senhor!” – szinte mindennap olvasható ez a mondat Neymar de Silva Santos Junior, a brazil szuperhős Facebook-oldalán. Azt jelenti: „Köszönöm, Uram!” Számos focista a világbajnokság idején is tanúságot tesz hitéről és emberségéről, a pályán és persze azon túl egyaránt.

Például Neymart, aki súlyos sérülést szenvedett a Kolumbia elleni negyeddöntőben, gyakran láthattuk a gólörömben az ég felé mutatni, és a „brazil Messinek” is nevezett fiú egyszer azt mondta, hálás Istennek, amiért megvalósulhatott az álma: focista lett. Így fogalmazott: „El sem tudom mondani, mennyire boldog vagyok.” Az emlékezetes Olaszország–Uruguaymeccsen pedig, amikor a hajrában az uruguayi Luis Suárez beleharapott az olasz Giorgo Chiellini vállába, Edison Cavani uruguayi labdarúgó a csata végén, miközben csapattársai ünnepeltek, az olaszokhoz ment, hogy mondjon pár vigasztaló szót a vb-ből kiesett ellenfeleknek.

Teremtésvédelem

Mi, emberek, tudjuk, hogy földi létünk csupán átmeneti, ezért lelkiismereti kérdés, mit hagyunk magunk után. Mi elmegyünk, de utódaink és a Föld marad. A tudomány és a vallások képviselői egyaránt figyelmeztetnek erre. Az ember és a természet romló viszonya ma már egyre nyilvánvalóbb. Rachel Louise Carson ökológus már 1962-ben jelezte Néma tavasz című könyvében, hogy a technológia jóval gyorsabban fejlődik, mint az emberiség felelősségérzete. Ezt követően Aurelio Peccei közgazdász 1968-ban létrehozta a Római Klubot, amely 1972-ben megjelentette A növekedés határai című korszakalkotó tanulmányt. Az átfogó felelősség elvét Hans Jonas fejtette ki 1979-ben. Alapgondolata: „Cselekedj úgy, hogy cselekvésed hatásai mindenkor legyenek összeegyeztethetők a Földön az emberi élet fennmaradásával.” Szent II. János Pál 1990-ben ezt írta: „A modern társadalom nem lesz képes megoldást találni az ökológiai válságra, hacsak komolyan át nem gondolja egész életformáját. Az ökológiai válság morális kérdés!”

Leomlott a templom

Tervezték a bözödújfalusi római katolikus templom falainak megerősítését, néhány hete el is készült a statikai felmérés, ám a több mint negyedszázada vízben álló épületmaradvány már nem bírta tovább, és június 30-án összeomlott. Csibi Attila, a szomszédos Erdőszentgyörgy polgármestere szerint az elmúlt húsz évben többet kellett volna foglalkozni az erdélyi Maros megyében állt templommal. „Nem tudom megmondani, hogy most mi lesz, mit tehetünk, csak azt tudom, hogy nagyon-nagyon elszomorít az, ami történt” – mondta a maszol.ro-nak.

Nezvál Máté kávészakértő „az élet értelméről”

Egy szem kávéban ott az egész univerzum: az ősrobbanás energiája, a nap fénye, a természet csodája – vallja Nezvál Máté, a 42 megálmodója. A keresztény üzletembereket bemutató sorozatunk e heti riportalanya szerint a kávébizniszben nem lehet másként, csak kompromisszumok nélkül és etikusan. Aki esetleg még nem találta volna ki, Máté hivatása barista. Ha tömören szeretnénk megfogalmazni, mivel foglalkozik, azt mondhatnánk: kávét készít, de persze ennél azért összetettebb a dolog. Budapesten, a Cirkuszban találkozunk, és mi mást, 42-t iszunk.

„Na, milyen?” – kérdezi. „Finom, nincs benne cukor, mégsem keserű” – válaszolom. „Régen utáltam a kávét – mondja –, meg kellett tanulnom szeretni, de aztán megtapasztaltam, hogy nem feltétlenül kell keserűnek lennie.” A legtöbben sötét pörkölésű kávéhoz szoktunk, Máté kávéja viszont világos pörkölésű, és édesebb, savasabb jellege van. Alkotója szerint a 42 nem más, mint az elmúlt évek tapasztalatainak szintézise, a folyamatos tanulás eredménye. Máté tizenkét évesen, sörösrekeszeken állva készítette el élete első eszpresszóját, most pedig már ott tart, hogy saját kávéja van. Nemrég az egyik legjobb kávégépgyártó cég tizennyolc pörkölőt választott ki a világból, hogy Riminiben, a World of Coffee kiállításon bemutassák a kávéjukat. Máté volt az egyikük.