Ne zavarjanak meg minket a kísértések

Ferenc pápa beszéde a szinódus utolsó munkanapján

 

A szentatya a püspöki szinódus rendkívüli ülésének utolsó munkanapján, október 18-án beszédet intézett a szinódusi atyákhoz és a szinódus minden más részvevőjéhez. Ebből a beszédből idézünk.

Lélekmadár

Szakemberek a gyermekgyászról

 

„Elengedem egyik gyermekemet / látogatóba – szólt –, röpke időre. / Míg szíve dobban, majd a tiétek, / s elsodor parttalan könnypatak tőle / hat-hét vagy húsz-huszonkét év után. / De addig is! Gondoznátok-e nékem? / Adnátok-e otthont, míg oda van, / míg eljövök érte újra az égen, / hogy hazavigyem? Lebbenő szél lesz, / májusi hó, almavirágnyi idő / kicsi sorsa, de bánatotokban / vigasz az emlék, s szavam tán békítő (…)”

(Ismeretlen szerző: Kölcsönadott gyermek)

 

Találkozásra készülünk

Szomorú novemberi napjainkban megpróbáljuk elhessegetni az elmúlás gondolatát, de hát nem lehet. Hullanak a levelek, egyre dermesztőbb a szél, gyászjelentések adják hírül kedves ismerőseink halálát, illik kimenni a temetőbe, és leg­alább ilyenkor mécsest gyújtani, virágot vinni.

Akit nem felejtenek

Bitskey Tibor, a Nemzet Színésze most is bemutatóra készült

 

Szeptemberben ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját… – és szeptember végén a Nemzet Színészei közé választották. Bitskey Tibor most is egy bemutatóra készült. A Szolnoki Szigligeti Színházban, Csehov Cseresznyéskertjében karakterszerepet játszik: az idős inast, Firszet, akit „ottfelejtenek” a birtokon, az elhagyott házban. Őt viszont nem felejtette el sem a szakma, sem a közönség. Legújabb – „magától értetődő” – címe is erről tanúskodik. Szóba hozom, bár tudom, nem kérdés, hogy van most. Azonnal rövidre is zárjuk az udvariassági kört…

A képzelet másik oldala

Könyv a Váci egyházmegye szecessziós, szakrális művészetéről

 

Víz, kő együttállásában templom, szökőkút. S a tér jellegzetességeként az a belső távolság, amely időben nem takarékos. Lehettem volna Passauban vagy Németország más tájain, s Franciaországban, Itáliában, de itthon maradtam, a „barokk lelkű” Vácott. Olasz költővel „érkeztem” – igaz, a XVII. századból, Leone Sempronióval. Órájával, amely kemény kíméletlenséggel ütötte elém a szavakat: „Kígyó az idő, mely önnön farkába harap, elhomályosítja a neveket, és elhervasztja a szépséget, és te, csak mert óráidat csak ő osztja be, kebeledbe hordod, arany edénybe foglalva.” A karomon – feleseltem – és versféle-órád engem ezúttal nem riaszt el. Azt nézem csupán: nem késem-e el? Az építészet egyik itteni remeke, a nagyprépost-palota várt szellemi gyönyörködtetéssel, egy könyv, időbe nem foglalható művészettel, benne Northrop Frye, korunk esztétikai gondolkodójának üzenetével, amely szerint a vallások és a művészetek megismerhetik, megteremthetik a természetfölötti dimenziót.

Az életem és én

Györe Balázs költői világa

 

„Ágon tapadok most. Kapuig jut a lelkem. Imába vedd” – ezeket a szívhez szóló szavakat írja Kő hull: arc című költeményében Györe Balázs. A vers (talán) legfontosabb mondata, gondolata, a (valódi) vágy megfogalmazását viszont a következő sorban olvashatjuk: „Véglegesre vágyik: én!” Úgy gondolom, hogy Györe Balázs a mai magyar irodalom egyik meghatározó alakja (aki egyébként a Fölöspéldány-csoport, valamint az Örley-kör alapítója, szerkesztője; a Lélegzet című folyóirat társszerkesztője is volt), akinek költészete, de prózája is ugyanarról szól: pontosan tudni, felkutatni, hogy ki voltam a múltamban, ki lett belőlem, mivé váltam, ki vagyok most? Megtudni, hogy mi az, ami állandó, ami nem változott, ami örök.

A misztérium labirintusa

Daniel Kehlmann F című regénye az emberi létezés legsúlyosabb kérdéseivel néz szembe zavarba ejtő határozottsággal, letudottnak állított válaszokkal, néhol pedig fájdalmasan ható cinizmussal. Válaszainak egy része szenvtelen, pökhendi, kíméletlen, a káröröm pedig, amellyel hőseit több helyen gúnyolja, a legélesebb ellentétben áll a mély együttérzéssel, emberismerettel és aggodalommal, amelyek írói világának amúgy az építőkövei.

Csendes csodák

Az örökmozgó Neal Morse nem csupán zenei tehetségével, hanem feltűnő termékenységével is kitűnik a kortárs amerikai rock mezőnyéből: projektről projektre ugrál, rendre nagylemezek sorát tölti meg nagy ívű szerzeményeivel, miközben legszemélyesebb dalait saját neve alatt adja ki.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.