Amikor a mennyei Jeruzsálemről álmodó fiatal egyházi közösség elindult, hogy Urától kapott küldetését teljesítse, életének első évtizedeiben a közeli végidővárás izgalma jellemezte. Mivel mindenekelőtt a világ Istentől várható beteljesedése foglalkoztatta, tartózkodással tekintett annak jelen állapotára, mindarra, amit az őt körülvevő kultúrák teremtettek.
Nagyböjtben fokozottabban Krisztus keresztje felé fordul figyelmünk és áhítatunk, mert a keresztben az üdvösség, Jézus keresztje által váltott meg bennünket. Mivel engedelmes lett a kereszthalálig, az Atya felmagasztalta és Úrrá tette (lásd Filippi levél 2. fejezet).
„A zsidók húsvétjának közeledtével Jézus fölment Jeruzsálembe.” Ezzel a mondattal kezdődik evangéliumi szakaszunk. Már az első szókapcsolat („a zsidók húsvétja”) érzékelteti: az evangélista távolságot tart a zsidóságtól és szertartásaitól.
Az idei esztendő fontos témája a Szentatya számára Afrika lelkipásztori megújulása. Ősszel a püspöki szinódus Afrikával foglalkozó rendkívüli ülése lesz Rómában. Ennek előkészítését is jelenti a március 17-től 23-ig tartó apostoli látogatás Kamerunban és Angolában.
Egyházmegyei családnap Békéscsabán – A programokat a pasztorális helynökséghez tartozó családpasztorációs munkacsoport tagjai tervezik és szervezik, a házigazdákkal együttműködve.
Közel-keleti zarándoklata során a Szentföld békéjéért szeretne imádkozni – hangsúlyozta a Szentatya a március 8-i úrangyala imádság alkalmával.
Családos nagyböjti lelkinap Devecserben – A veszprémi főegyházmegye családjainak rendezett nagyböjti lelkinapot a püspökség családpasztorációs irodája Devecserben, a Családok Házában március 7-én.
Szombathelyen hagyománnyá válik a nagyböjti zarándoklatsorozat – A nagyböjt lényege a bűnbánat, s maga a böjtölés csupán megtartásának eszközéül szolgál – hallhatták a megyeszékhely minden tájáról összesereglett hívek Veres Andrástól, a stációs zarándokjárás idei első állomásán.