A hét szentjei

Május 12. – Szent Néreusz és Szent Achilleusz vértanúk – A római egyház e két vértanúja hadbíró volt. Megtérésük után elhagyták a katonai pályát, és – valószínűleg – 304-ben, Diocletianus császár idejében lefejezték őket. A Domitilla-katakombában vannak eltemetve, és bazilikát is építettek tiszteletükre.

Üldözött, akadályozott, ellenőrzött, befolyásolt…

Felejthető-e az Állami Egyházügyi Hivatal? – Harmincnyolc évig ellenőrizte, korlátozta a magyarországi egyházakat a politikai rendőrség „fiókjaként” működő Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH). 1951-ben hozták létre hivatalosan „a magyar állam és a vallásfelekezetek közötti egyezmények valóra váltására, valamint az állam vallásokkal kapcsolatos igazgatási teendőinek ellátására”.

Köszöntő sorok a nyolcvanéves Jáki Teodóznak

Azzal a közvetlenséggel írok, ahogyan mindannyiszor beszélgetünk, amikor találkozunk. A nyolc évtized az időben csak még inkább közelebb hozza számomra és sokak számára azt a kincses házat magyar földön honiak, erdélyiek, csángó testvéreink körében, amely a miénk, s amely Európa részére sem lehet közömbös a XXI. században.

Nyitás az ortodoxia felé

Az erdélyi pápalátogatásra még nem került sor – Tíz évvel ezelőtt mélyen érintette a hazai és az erdélyi magyarságot a romániai pápalátogatás híre. A Vatikánban 1999. február 13-án jelentették be, hogy Teoctist román ortodox pátriárka hivatalosan meghívta II. János Pál pápát romániai látogatásra, és a pápa elfogadta a meghívást.

Közös a gyászunk

Gyászol az Új Ember. Fiatal munkatársunkat veszítettük el jó pásztor vasárnapján. Kálmán György tördelőszerkesztőnk – Gyuri – negyvenkét éves korában, türelemmel és méltósággal viselt szenvedés után, váratlanul hunyt el.

Nem vagyunk előkelő idegenek

Felelős döntés előtt – a választás szabadságával – Állítsátok meg a Földet, ki akarok szállni – a hetvenes években egy karikatúra elégedetlenkedett így. Bármennyire is elkeserítő azonban a mai helyzet, a kivonulás nem lehetséges: ez a világ éppen ránk, emberekre bíztatott. Nem viselkedhetünk benne előkelő idegenként. A világ ugyan szeretné, ha eltűnnénk. Talán azért, mert lelkiismeretet ébresztő, felkavaró tényezők volnánk?

Őrizték a tüzet: „Főfoglalkozásom az imádság…”

Magyary Jolán Assumpta ciszterci nővér – Aki a hatvanas években Érden, a Tárnoki úton járva becsöngetett a 24-es számú házba, annak egy középkorú, a lépcsőkön fürgén leszaladó, mosolygós hölgy nyitott kaput. Ő volt Magyary Jolán, szerzetesi nevén Assumpta nővér. Ezt akkor nem volt tanácsos hangosan mondani, így maradt ő Joli néni.