Mindenszentek vasárnapja

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci egyház a pünkösd utáni vasárnapon Krisztus üdvözítő műve és a Szentlélek lejövetele konkrét gyümölcsére: az összes szentekre emeli tekintetünket. Azok megszámlálhatatlan sokaságára, akik a mennyben immár együtt uralkodnak Krisztussal. Az ünnep eredete a IV. századra nyúlik vissza, amikor ezen a vasárnapon az összes vértanút ünnepelte az egyház; később a megemlékezést kibővítették az apostolok, hitvallók, próféták és minden szent ünneplésével. Nyugaton szintén kimutatható ez a hagyomány, illetve ismert egy konkrét ünnepi dátum május 13-án. A november 1-jei ünnepnap csak a XI. században lett véglegessé.

A keresztvetésről

Szerző:

Fedezzük fel a zsolozsmát! (8.)

Miért vetünk keresztet? A kereszt jele számunkra testhez kötött létünk sajátos hitvallása abban az életet adó és szerető Erőben, amely üdvözít, megszabadít, felemel, segít átkarolni a Megfeszítettet. Egy jel, amely által rádöbbenünk a nagy igazságra: „Benne (a Szentháromság szeretetében) élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,28). Az egyes imaórák teológiájának átgondolása mellett most a zsolozsma imaóráinak alkotóelemeit is megvizsgáljuk. Kezdjük az elején, vagyis a keresztvetéssel, keresztrajzolással!

Ellesett pillanatok

Szerző:

A Biblia üzenete

Az egyházi év nagy ünnepei, karácsony, húsvét és pünkösd után most egy külön ünnepet szentelünk magának az Istennek. Istennek, aki testet öltött, az életét adta nekünk és értünk (Jn 3,16), aki a Lelkét árasztja belénk. Isten titkát, belső életét, szívét ünnepeljük, amelyből az üdvösség nagy eseményei fakadtak, amely ott rejtőzik a teremtés, a megváltás és a beteljesedés eseményei mögött. Istent magát ünnepeljük.

Gyerekszáj

Szerző:

Egy kis kiegészítés

Legkisebb unokám, Gabriella sokat volt velem. Alig múlt két és fél éves, szépen beszélt már, együtt mondtuk a miatyánkot. Amikor elértünk a „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” sorhoz, Gabi közbeszúrta: és akkor megesszük, ugye Mama?, majd aranyosan folytatta tovább.
Bajkó Ignácné,
Budajenő

A Pacsmagi-halastavaknál

Szerző:

Andris fiammal és feleségével április 29-én látogattunk a Tolna megyei tavakhoz. Egyikünk sem járt még itt, de Andris határozott céllal jött, a berki poszátát szerette volna megtalálni. Ez a mediterrán elterjedésű madár már több alkalommal előkerült a Dunántúl vizeinél, első hazai költését 2003-ban éppen Andris bizonyította a Kis-Balatonon. A tavak a Koppány-patak völgyében, a folyás két oldalán terülnek el, egyik oldalon lankás dombra felnyúló, vadrózsával és virágzó galagonyabokrokkal tarkállt legelő, a másikon erdők határolják. Ezek egyikében gémtelep rejtőzik.

Női cselgáncsozók

Szerző:

Akiknek szurkolunk

Éremesélyeseinket bemutató sorozatunkban az eddigiektől eltérően most egyszerre három versenyzővel is megismerkedünk. Lássuk a cselgáncs magyar királynőit!

Az április végi Európa-bajnoksággal lezárult a dzsúdósok számára az olimpiai kvalifikációs verseny, így kiderült, négy női versenyzőnk is érdekelt lesz Londonban: Csernoviczki Éva (48 kg), Karakas Hedvig (57 kg), Mészáros Anett (70 kg) és Joó Abigél (78 kg) is tatamira léphet az olimpián.

Megrendítő találkozás a múlttal

Szerző:

Gyászszertartás Bíró László tábori püspökkel a Don-kanyarnál

Öt magyar honvéd kapta meg a végtisztességet április 13-án a rudkinói katonai temetőben. A doni visszavonuláskor az orosz falvakban elesett katonák újratemetési szertartására honvédelmi küldöttség utazott Magyarországról Voronyezs megyébe.
A Bíró László katolikus és Jákob János protestáns tábori püspök, valamint a Pjotr Zaharovics Petrov, a voronyezsi metropolita vikáriusa által celebrált gyászszertartás előtt beszédet mondott Hende Csaba honvédelmi miniszter is. Az öt áldozat közül Éder Lajos és Joó János somogyi, valamint Baumgartner Ödön Veszprém megyei honvédet azonosították.

„Az imádság házává kell lennem!”

Szerző:

Könyvajánló

Bizonyára sokan látták már az Új Ember olvasói közül Xavier Beauvois Emberek és istenek című alkotását. A film középpontjában az algériai Tibhirine trappista szerzetesei állnak, akiket szélsőséges iszlamisták fenyegetnek. Bár mindenki arra szeretné rávenni őket, hogy hagyják el kolostorukat, mégis maradnak, így válnak az erőszak áldozataivá. Az ő perjelük volt Christian de Chergé, akinek gondolatait Bruno Chenu, a La Croixfőszerkesztője gyűjtötte egybe, melyeket a Bencés Kiadó jóvoltából most magyarul is olvashatunk.

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült