Az iszlám-keresztény párbeszéd lehetőségéről
A közelmúltban a vallásközi párbeszédről szóló, Gödöllőn megtartott európai uniós konferencián a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Jacques El-Kallassival, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatójával beszélgettünk.
„Európa, mit tettél a keresztségeddel?”
– Az elmúlt két napon többször, több nyelven elhangzott az előadók szájából: ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk. Ez nagyon szép. A baj az, hogy az európai országok törvényeiben semmi nyoma nincs ennek a felfogásnak. Boldog II. János Pál pápa 1980-as franciaországi látogatásakor feltette a kérdést: „Franciaország, mit tettél a keresztségeddel?” Ugyanígy feltehetjük azt a kérdést is: „Európa, mit tettél a keresztségeddel?”
Az iszlám–keresztény párbeszéd lehetőségéről
A közelmúltban a vallásközi párbeszédről szóló, Gödöllőn megtartott európai uniós konferencián a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Jacques El-Kallassival, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatójával beszélgettünk.
Úton a kiengesztelődés felé
– Milyen a keresztények helyzete Libanonban?
– A kereszténység kétezer éve, tehát a kezdetektől jelen van a Közel-Keleten. Az iszlám térhódítása óta a térség szinte minden országában kisebbségben élnek a keresztények. Libanon kivételt képez: jelenleg az ország népességének fele keresztény, korábban pedig többségben voltak. Abban is kivételes a libanoni helyzet, hogy nálunk az iszlám nem államvallás: a lelkiismereti szabadságot és a szabad vallásgyakorlást az Alkotmány biztosítja. A keresztények részt vesznek a közhatalom gyakorlásában is: a köztársasági elnök, és a parlamenti képviselők fele is keresztény.
A kereszténység és a világvallások
Összeütközések vagy új szerepek?
A gyors lefolyású és a hosszan elnyúló történelmi eseményekben egyaránt óhatatlanul meglévő kétértelműség különösen élesen nyilvánul meg a világ egységesülésének, az úgynevezett globalizáció folyamatának esetében: miközben negatív folyományai egészen szembeszökőek, pozitív velejárói közül kiemelkedik a vallások egymással való egyre mélyrehatóbb (és kétértelműségektől szintén a legkevésbé sem mentes) szembesülése, amelynek messzire visszanyúló előzményei vannak.
Innen-onnan
Kasper bíboros könyve az egyházról
A mai ember sem találhat reményt a hitben az egyház nélkül. Walter Kasper bíboros, volt vatikáni „ökumenizmus-miniszter”, nagy német teológus frissen megjelent, ötszáznyolcvan oldalas műve a katolikus egyházról erre a következtetésre jut, amikor bemutatja az egyházról szóló teológiai tanítást. A bíboros húsz éve készült arra, hogy Istenről és Jézus Krisztusról szóló művei után ezzel a harmadik kötettel tegye teljessé teológiai gondolkodásának bemutatását. Rottenburg–stuttgarti püspöki munkája (1989–1999) és a vatikáni egységtanács elnöki tiszte (1999–2010) idején sem hagyta nyugodni ez a maga elé tűzött feladat. Ha lassabban is, mint máskor, megírhatta új könyvét. És most, nyugalomba vonulása után egy évvel Frankfurtban bemutatta a Herder kiadásában megjelent művet. (KNA)
Európai Unió
Francia templomok „Hosszú éjszakája”
Július 2-án Párizsban és Franciaország más városaiban idén először megrendezik „a templomok hosszú éjszakáját”. Ebben közreműködik a Narthex című szakrális művészeti folyóirat is. Franciaországban negyvenezer plébánia van. Még nem ismert, hogy közülük hány fog bekapcsolódni a rendezvénybe. (KAP)
Vatikán
Európai cigányok a Szentatyánál
XVI. Benedek pápa június 11-én európai cigányok mintegy ezernégyszáz főnyi csoportját fogadta római zarándoklatuk alkalmából. A zarándoklatot Boldog Ceferino Giménez Malla (1861–1936) spanyolországi roma kereskedő, vértanú halálának hetvenötödik és születésének százötvenedik évfordulója alkalmából rendezték.
A születő Dél-Szudán
Július 9-én a januári népszavazás eredményeképpen Szudán déli része Afrika ötvennegyedik államaként önálló állammá válik. A lakosság több mint húszéves – minden háborúhoz hasonlóan – véres és kegyetlen polgárháború után szabadulhat meg Szudán északi részének iszlám-arab fennhatóságától. Ez a nép régóta vágyott a szabadságra és a békére, és most nagy reménységgel tekint a függetlenség kihirdetésének ünnepére, amelyre Dzsubában kerül sor.