Mellszobor II. János Pálról

Az áldott emlékű lengyel pápának már Kecskeméten is áll szobra: május 18-án a Karol Wojtyła Barátság Központ épülete előtt felavatták Lantos Györgyi szobrászművész bronz alkotását. A több száz fő jelenlétében tartott ünnepséget – amelyen a magyarországi lengyelség is képviseltette magát – Boldog II. János Pál születésnapjára időzítették. A művet Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke adományozta a megyeszékhelynek, a leleplezés előtt pedig személyes hangú beszédet mondott. Felszólalt még Roman Kowalski lengyel nagykövet (hibátlan magyarsággal előadott szavaival nagy tapsvihart aratott) és Zombor Gábor polgármester. Végül Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek szólt az ünneplőkhöz, és megáldotta a szobrot, amely köré a pápa szülőhelyéről, Wadowicéből hozott földet szórtak.

Tanú, mester és nevelő

Átadták a Kunszt József-díjakat Kalocsán

A nevelésben a pedagógus személye, szakmai tudása, felkészültsége, embersége és szolgálata a legfontosabb, ezt ünnepeljük most – mondta Udvardy György pécsi megyés püspök a Kunszt József-díjak átadásakor Kalocsán.
A díjat Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek alapította 2001-ben a Kalocsai érsekség ezeréves fennállása alkalmából, Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek emlékére, aki az oktatás és a tudomány bőkezű mecénása volt.

Végeink dicsérete

Van még jó hírünk

Rövid, kulturális célú bécsi tartózkodásaim alkalmával mindig örömmel hallom, amikor a helyiek Budapestet reklámozzák a világ különbözõ pontjairól érkezõ turistáknak. Lokálpatrióta büszkeséggel töltött el például, amikor egyik tájékozott fogadatlan prókátorunk éppen azt magyarázta egy naivan csodálkozó „echte” amerikai házaspárnak, hogy persze-persze, Bécs és Prága gyönyörű… – na de Budapest; oda mindenképpen ugorjanak át. A „sógor” lelkes mondatokkal számolt be fővárosunk természeti szépségeiről, különleges építészetéről, kultúrájáról, Kelet és Nyugat találkozásáról; aztán a Római Birodalom vonatkozó részével, a zsidó-keresztény hagyománnyal, a török kori emlékekkel, a fürdőkkel és a szecesszióval kapcsolatos ismereteit osztotta meg alkalmi beszélgetőtársaival…

Reményt keltő tavasz

Az égre emelt szemmel álló galileai férfiak két fehér ruhás férfi szavára ocsúdtak. Aztán visszatértek az emeleti terembe, valószínűleg az utolsó vacsora színhelyére.
Az asszonyokkal, köztük Máriával, Jézus anyjával együtt állhatatosan imádkozva várták a Szentlélek eljövetelét.
Talán erre a Máriával együtt imádkozó pünkösdi apostoli közösségre emlékezve lett a tavaszi virágzás legszebb hónapja Jézus édesanyjával imádkozó, búcsújáró idõ. VII. Piusz pápa 1815-ben hagyta jóvá a májusi litániák szokását, hogy ez „nyerje meg Isten irgalmát a világ bűneinek sötétségétől elvakított fiai számára”.

„Máriával, Jézus anyjával”

Csíksomlyói pünkösdi búcsú – 2012

Az idei, immár négyszáznegyvenötödik csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „Máriával, Jézus anyjával” (ApCsel 1,14). Az ünnepet a péntek este hétórai szentmise nyitja meg. A búcsúi szentmise – melynek fõcelebránsa Jakubinyi György gyulafehérvári érsek – szombaton fél egykor kezdõdik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. A szentbeszédet Tempfli Imre, a Kirche in Not nemzetközi katolikus segélyszervezet osztályvezetõje, a stuttgarti magyar katolikus egyházközség plébánosa mondja. A liturgiát a Duna Televízió és a Mária Rádió egyaránt élőben közvetíti.

Örülni tanít a Lélek

Negyvenéves a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó

A találkozó meghívólevelének alapszavát idézve több ezren „táncoltak” Istennel május 19-én Nagymaroson, az idén éppen négy évtizede a Dunakanyarban fekvő településen megrendezett lelkinapon. A találkozó témája önmagunk evangelizációja volt, vagyis annak megtanulása, hogy életünkben Istenre hagyatkozhatunk, aki szelíden vezet, s karjaiban nem rongybabaként himbálózunk. A „táncparketten” Erdő Péter bíborossal, esztergom–budapesti érsekkel, Beer Miklós váci megyés püspökkel és Kerényi Lajos piarista atyával is találkoztunk. A zenéről Sillye Jenő gondoskodott.

A hősi halott

Két keréken (8.)

Szabadon élni kockázatos vállalkozás. A rabság biztonsága kényelmesebb, mint a szabadság bizonytalansága. Aki megélte a kommunizmus éveit, tudja, miről van, illetve nincs szó, aki meg később született, annak ez vagy történelmi érdekesség, vagy már őt is szorításában tartja az új rabság, az anyagi javak, a pénz megszerzésének kényszere. Persze akinek maradt még agya ebben a fogyasztógéppé manipuláló világban, aki bízik Istenben és szárazon tartja a puskaport, az tudja, éppen úgy, mint régen, mint ma és mint mindenkor: a szabadság nem kint, rajtunk és körülöttünk, hanem bennünk van.

Keresztelő Szent János születése

Az esztergomi Keresztény Múzeum kincsei

Mit is ünneplünk Szent Iván éjjelén? Sokan talán a Múzeumok Éjszakáját válaszolják, s csak kevesen gondolnak ennek gyökerére: a nyári napfordulóra. A kereszténység számára azonban még egy fontos ünnepet rejt e nap, mégpedig Keresztelő Szent János születését.

Keresztelő Szent János fogantatásáról Gábriel arkangyal adott hírt apjának, Zakariásnak, akit viszont hitetlensége miatt némasággal sújtott az Isten. János születésének helyéről, En karimról viszont már nem a Biblia, hanem a VI. századi hagyomány szól. A Messiás előfutára a hagyomány szerint a pusztában (talán esszénusként) élt, és prédikált, hirdette a keresztséget a bűnök bocsánatára, szőrruhát és bőrövet viselt, akár a próféták, bort és mámorító italt az ószövetségi nazírokhoz hasonlóan nem fogyasztott.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.