Az Európát megsebző jelenlegi spirituális és erkölcsi válság a szekularizmusból, Isten kizárásából fakad, aki „ismeretlenné” vált az emberek számára – hangsúlyozta XVI. Benedek pápa május 24-én, csütörtökön délben az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) tagjainak, akikkel plenáris ülésük alkalmából találkozott a vatikáni szinódusi teremben.
A nyugalmazott püspök május 31-én, pappá szentelésének ötvenedik évfordulója alkalmából hálaadó szentmisét mutatott be a nagyváradi székesegyházban. A jubiláns a jelen lévő püspökökkel, papokkal és hívekkel együtt köszönte meg Istennek, hogy erőt adott az ötvenéves szolgálathoz. A szentbeszédet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondta.
Kántortovábbképző tanfolyammal indult el újra 1972 őszén hazánkban a magasabb fokú egyházzenei képzés. Létrejöttében nagy szerepe volt a Nyári Kántortanfolyamon 1970 és ’71 nyarán végzett hallgatóknak (Bohán Béla, Léber Miklós, Maitz Imre, Ullmann Péter, Verbényi István atyáknak, valamint Nagy Magdolna és Varjasi Ottó kántoroknak), akik szélesebb és mélyebb egyházzenei ismeretekre vágytak, mint amilyenre a nyári tanfolyam lehetőséget adhatott. Az Országos Magyar Cecília Egyesület kérésére Lékai László bíboros úr eszközölte ki az engedélyt az Állami Egyházügyi Hivatalnál.
A Zirci Ciszterci Kongregáció a rend iskoláinak diákjai számára ifjúsági (rekreációs) központot tervez létrehozni a Balatonnál. Nyári táborok, erdei iskola, de az oktatás keretein túlmutató tanfolyamok és lelkigyakorlatok is helyet kapnak majd az új intézményben, amelyhez nemrég megvásároltak egy ingatlant Balatonalmádiban. Az egykori Váci Mihály Általános Iskola épülete (melyben néhány éve megszűnt az oktatás) és ingatlanrészei ideális helyszínt biztosítanak e célra, mondja Dékány Sixtus apát, akit terveikről kérdeztem.
– Rendünk öt iskolát tart fönn az ország különböző pontjain: Pécsett, Székesfehérváron, Budapesten, Egerben, amelyekben háromezer-ötszáz diák tanul. Ha még munkatársainkat is számba vesszük, elmondhatjuk, hogy meglehetősen nagy közösség tartozik a mi felelősségi körünkbe.
Palermo és Bécs után Budapesten, a Szent István-bazilika altemplomában nyílt kortárs katolikus művészeti kiállítás. A találkozás című tárlatot május 25-én nyitotta meg Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek. A kiállítók közösségét, az Imago Unitatist többféle hivatás és művészeti ág képviselői, így építészek, képző- és iparművészek alkotják.
Emlékszünk a régi szentképekre, amelyeken a szorgos Szent József műhelyében a cseperedő Jézuska segédkezik, a Szűzanya pedig ugyancsak szorgalmasan végzi háztartási munkáját. Eszményi falusi körülmények között láthattuk a Szent Családot, de – valljuk be – nem csak az erősen giccses ábrázolás miatt volt nagyon nehéz meglátni e képekben a mindenkori keresztény család példaképét.
Különös látvány fogadja a Kerecsend széli cigánysoron végigsétáló látogatókat. Az utca rendezett, a másutt szinte megszokottnak mondható szeméthalmoknak nyoma sincs, az emberek illedelmesen köszönnek, és mindenki a háza mögötti kertjét akarja megmutatni. Nagy csoda ez a kerecsendi cigányok életében, hiszen közülük több száz család idén először törte fel az ugart, tisztította meg és tette alkalmassá az Egri Főegyházmegyei Katolikus Karitásztól kapott magvak elvetésére. Az öngondoskodó háztartások elnevezésű, 1,5 millió forint értékű programról Árvai Ferenc főegyházmegyei karitászigazgató tájékoztat.
Az elmúlt hetekben az RU 486 abortusztabletta kapcsán vita robbant ki. Az alábbiakban a Magyar Katolikus Családegyesület állásfoglalását olvashatják.
Mint ahogy azt több nemzetközi és hazai testület kimondja, az emberi élet, amely a fogantatástól kezdődik, szent és sérthetetlen. Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága 2011. október 18-ai döntése elismerte az emberi embriók jogait, a magyar alkotmány is kimondja: