Hajós Gyuri barátommal május 12-én reggel álltunk meg Dinnyés szélső házainál egy gólyafészek alatt. Amikor kiszálltunk az autóból, a gólya lepillantott ránk oszlopon épült nagy fészkéből, aztán nyugodtan tovább tollászkodott. Virágzik az akác és a fekete bodza, a nyárfák lombjai között kerti geze énekelt. Május elején a Margit-szigeten szoktam keresni a vonuló gezéket, de idén hiába jártam körül kétszer is a szigetet, egyet sem hallottam. Most ez a dinnyési madár kárpótolt.
Európában verhetetlen. A világban is megmutatta már, hogy csodákra képes. Csúcsokat döntöget, mégis szerény maradt. Az olimpián is bizonyított már, azonban az arany még hiányzik a gyűjteményéből.
Lapzártánkkor éppen kilencedik Európa-bajnoki címét szerezte 200 méter vegyes úszásban, ezzel beállítva Egerszegi Krisztina rekordját. Ezt a csúcsot, a papírforma szerint még Debrecenben, az Eb-n megdönti. Pekingben három ezüstöt gyűjtött, a „Földönkívülinek” titulált Michael Phelps mögött. Athénban néhány héttel a játékok előtt eltört a lába, mégis bronzot hozott haza a görög fővárosból. Bámulatos, hogy mire képes.
Pesthidegkút határán áll egy gyönyörű, középkori eredetű istenháza. A Vihar- és a Csúcs-hegy közötti nyereg nyugati lejtőjén szerényen húzódik meg. Hajdan az itt lévő Gercse falu temploma volt. Az Árpád-kori település helyén ma már csak legelőket és szántókat találunk. Az első templom leégett, és jó ideig romosan állt. A XVIII. században építették újjá először. Az, hogy ez a sok viszontagságot megélt épület ma áll, elsősorban Bognár Lajos atya, Zelnik József és sok jóakaratú ember áldozatos munkájának köszönhető. A templomot Bujdosó Győző építész, az Óbudai Polgári Társaság és a Pesthidegkút Alapítvány segítségével hozták rendbe. Hosszú idő után először 1997-ben Dékány Vilmos mutatott be itt szentmisét.
Ezt a képet egyik kedves olvasónk, egy nagymama küldte. A fotó húsvétvasárnap készült Dunavarsányban, a Szent Vendel-templomban. Azt a pillanatot örökíti meg, amikor Kiss R. Sándor atya éppen beszéde végéhez ért, és az öt hónapos „friss” keresztény fiúcska „megköszönte” a keresztelőt. Kedves gesztusa mindenkit jókedvre derített. Kívánjuk, hogy a kis Boldizsárt sohase hagyja el a … Olvass tovább
Kolozsváros olyan város, Körösfői kertek alatt, Azt gondoltam, eső esik, Magyarország az én kedves hazám, Kettő szárnya van a parti fecskének – kalotaszegi, mezőségi, körösfői népdalok sorai követik egymást, vidám éneklő gyermeksereg hangja szűrődik ki az induló autóbuszból. S bár, hála Istennek, nem borult be az ég, s bús levelünket sem kell megírni, hatvannyolc jókedvű, tizenhárom éves, a határon túli magyarságot megismerni váró és vágyó diák indul útjára a Szent Margit Gimnáziumból Partium és Közép-Erdély felé a Határtalanul program keretében.
A zuglói Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. évfolyama Erdélybe és Moldvába látogatott április 21. és 30. között a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából. A gyerekek megismerkedtek e különlegesen szép területek néprajzi, történelmi, irodalmi valamint földrajzi értékeivel. Élőben is megtekintették és kipróbálták a mérai, széki, magyarlapádi és moldvai néptáncdialektusokat; viszonzásul a néptánc, moderntánc és dráma tanszakosok saját műsorral kedveskedtek vendéglátóiknak. A kirándulásért és az élményszerű tanulásért köszönet a helyi szervezőknek és Juhász Katalin tanárnőnek.
A napjainkban folyó Pázmány-kutatás újabb, jelentős kutatási eredménnyel büszkélkedhet: Szabó Ferenc jezsuita teológus legújabb könyve joggal érdemli ki a megtisztelő figyelmet. A szakavatott szerző olyan terület bemutatására vállalkozott, amelyet csak alapos teológiai, történelmi és irodalmi összefüggések, illetve az idegen nyelvű szakirodalom birtokában lehet feldolgozni. A szerző 1990-ban jelentette meg A teológus Pázmány című monográfiáját, amely Pázmány grazi egyetemi latin nyelvű eladásait elemezte, ahol a középpontban a „theologia scholastica” állt. Szabó Ferenc legújabb könyvében – miután hálával emlékezik meg Őry Miklós rendtársáról, aki kiemelkedő alakja volt a külföldi Pázmány-kutatásnak – már Pázmány összes latin és magyar nyelvű írását elemzi.
Jézus életével összefüggésben megannyi történelmi forrással találkozhatunk. Édesanyjával, Máriával kapcsolatban is így van ez? Michael Hesemann A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában című könyvének írásakor jó néhány olyan lelettel találkozott, mely csak az Anyáról tudósított. Legújabb, A názáreti Mária című művében összefoglalja ezeket, és így megtudhatjuk, mit mondanak a legendák, a régészeti és történelmi emlékek Jézus édesanyjáról.
Mária a történelemnek az az asszonya, akit a legtöbbször ábrázoltak, megénekeltek. Hogyan nézhetett ki valójában? Hesemann művét egy – állítólag Szent Lukács által festett – ikon utáni nyomozással kezdi, mely az egyik legrégibb Mária-kép. A könyv borítóján is látható Maria Advocata-ikon azért érdekes, mert az Anyát még egyedül, Fia nélkül ábrázolja.