Katolikus

Parallax – nézetek kora

Egyszerű is, meg nem is arra a kérdésre válaszolni, ki a katolikus. Márpedig egyre többen teszik fel e kérdést, egyházon kívül és belül egyaránt.

A XVI. századi hitviták tüzében katolikus volt – kívülről tekintve – az, aki a nem megújult hitet vallotta, és aki nem csatlakozott a reformátorok vallásához, közösségeihez. Belülről nézve pedig az, aki megmaradt hűségben az egyház tanításához, püspökeihez és papjaihoz és nem utolsósorban Rómához. Pázmány Péter, aki katolizált, majd jezsuita lett, így fogalmazza meg a Szentírás és a tanítóhivatal harmóniájának katolikus tanítását: „Tehát amely dolgokat az eklézsia kihoz a Szentírásból, nem lehet azokban hamisság.” Az idézet abból a szövegből származik, melyet egy főember írt, megokolván, hogy miért tért vissza a katolikus egyházba, az eredeti szöveg szavával: „Szent Péter hajójába; a római eklézsiának kebelébe.”

Ahol „kinyílik a világ”


Operaházi soroló Öt opera- és két balettbemutatót, további huszonhat opera- és nyolc balettprodukciót, harmincegy hangversenyt és gálaestet, összesen mintegy négyszázötven rendezvényt kínál a Magyar Állami Operaház, illetve a remények szerint jövő márciusban újra megnyíló Erkel Színház a 2012/13-as szezonban.

Egy lehangoló komédia Goldoni: Csetepaté Chioggiában

Nézőtér

Goldoninak szezonja van. Az Új Színház híres, 1998-as, Taub János rendezte Chioggiai csetepatéja óta ez a legtöbbször játszott Goldoni-darab nálunk. Játsszák fővárosi és vidéki hivatásos színházak, félamatőr társulatok, láthattuk színinövendékek vizsgaelőadásában és határon túli magyar színház prezentálásában.

A legújabb bemutatóra a József Attila Színház vállalkozott, Csiszár Imre rendezésében. Csiszár nem először találkozott a darabbal. Még miskolci igazgató korában tűzte színre a komédiát, kérte föl megrendezésére Major Tamást, és készíttetett új fordítást Mészöly Dezsővel a korábbi, Révay József-féle fordítás helyébe. A mostani, József Attila Színház-beli bemutató tulajdonképpen repríz, a három évvel korábbi, székesfehérvári előadás lényegében változatlan felújítása új helyszínen, új szereplőkkel (az Orsettát alakító Jónás Andrea Fehérvárott is ezt a szerepet adta).

Kilátás Padovára


Padovát Szent Antal életszentsége és életeszménye tette világhírűvé, de az a bűnbocsánat is, amelyet Enrico Scrovegni igyekezett kieszközölni apjának.


Enrico Scrovegni élettörténetét sűrítve legjobban a Scrovegni-kápolna nyugati falán lévő Utolsó ítélet freskó mondja el. A képen Enricót láthatjuk, ahogyan (a donátor-ábrázolásoknál már megszokott) térdelő testtartásban ajánlja fel kápolnáját az angyalok karának. Mellette egy szerzetest is láthatunk, aki mintegy közbenjár a donátor szándékának teljesüléséért. Miért volt szükség erre a felajánlásra? A lelkiismeretvizsgálatban Szent Antal mellett Dante is Enrico segítségére sietett, aki a Scrovegni-vagyont megalapozó apát a Pokol lakosai közt vette számba.

Útravaló

Vers

                  Nagy Gáspárnak

A napot elfogta valaki
a szél a lombokba visszaült
a lélekvadászt már hallani
méri a csirátlan tiszta ürt
ki gyűlöl minden fényeket
lábai vasbeton oszlopok
bazaltbakancsban lépeget
s tömege alatt ott ropog
 
a csillag-avarba hullt idő.

Szent a föld

Vers

                    Nyirő József hazatér

Szent a föld mindenütt, tudom,
s bár békén hagy nyüvek hada,
szedd össze csontkezem, Jézusom,
vezessél engemet haza.

Az Ottlik-emlékév rendezvényeiből

Kőszeg:

Augusztus 25.
KUL-TÚRA: Medve-túra Ottlik módra
Útvonal: Kőszeg–Kálvária–Léka (Lockenhaus) –Hétforrás–Kőszeg
Találkozó 7 órakor a dr. Nagy László EGYMI előtti Gyöngyös-patak-hídnál (személyi okmány szükséges)

Október 6. Ottlik-séta Kőszegen
– vezeti: Fűzfa Balázs
Találkozó 10 órakor a Kőszegi Tourinform-iroda előtt (Rajnis u. 7.)

Ottlik Géza – száz

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Minden megvan címmel a száz éve született Ottlik Gézáról rendeztek tárlatot, amely a mára kultuszregénnyé vált Iskola a határon szerzőjének életművét mutatja be. (A Múzeumok Majálisán a Ki vagyok én? Nem mondom meg. Petőfi választásai állandó tárlatáért a múzeum megkapta az Év Kiállítása elismerést.)

Az évfordulós kiállítás címét az író egyik elbeszélése adta. Az első teremben berendezett dolgozószoba valamennyi bútora és tárgya Ottlik Géza hagyatékából származik, de a látogató megtekintheti Esterházy Péter híres alkotását, az egy lapra leírt Iskola a határon eredeti példányát is.