Egy török európai

Szerző:

Orhan Pamuk évtizedei

Orhan Pamuk neve az elmúlt hat évben lett számomra ismert. Két ember segítsége kellett hozzá. Egyikük Tasnádi Edit, a török nyelv és Pamuk kitűnő fordítója, a másik a feleségem, Izsó Zita költőnő – Pamuk híres regénye, a Hó, általa jutott el hozzám.
Orhan Pamuk idén tölti be a hatvanat. Mit érdemes elmondanunk róla? Számos irodalmi kitüntetése mellett az egyik legfontosabb a 2006-ban megkapott Nobel-díj: a magyar olvasó a díj átvételének évében hallhatott Pamuk munkáiról először bővebben, könyvei magyarországi megjelentetése akkortájt vette kezdetét.

Szent Medárd június 8.

Szerző:

A hét szentje

Szent Medárd a pikárdiai Salencyben született frank apa és gall-római származású anya gyermekeként 456 körül. Már gyermekkorában kitűnt értelmével és a vallás iránti fogékonyságával. Harminchárom évesen szentelték püspökké. Élete során köztiszteletnek örvendett. Észak-Franciaországban ma is az egyik legnépszerűbb szent.
Nevéhez fűződik az első keresztény rózsaünnep, amelyen a falu legszófogadóbb leánygyermekét rózsakoszorúval koronázták meg. Ez a Medárd-napi szokás nálunk sem ismeretlen. Több balatoni településen a legpéldásabb magaviseletű hajadont ilyenkor választják meg a rózsa királynőjévé.

Mindennapi kenyerünk

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

Bizonyára sok imádkozó emberben felvetődött már a kérdés, szabad-e anyagi dolgokért imádkozni. Jézus egyrészt azt mondja: „Ne aggódjatok megélhetéstek felől” (Mt 6,25), másrészt viszont arra az imádságra is buzdít: „mindennapi kenyerünket add meg nekünk” (Mt 6,11). Mi akkor a valódi helyzet? Azt sem tudjuk, mit kérjünk? Az atyák közül már Órigenész megpróbált választ adni erre a kérdésre azzal, hogy „a Szentlélek imádkozik az imádságainkban”, és ő „felülkér”, mert magasabb szempontból tudja, mi válik javunkra. Szent Ágoston továbbviszi a gondolatot: Istentől kérhetjük mindazokat a dolgokat, amelyeket megengedetten kívánhatunk. A keresztények ezért meg vannak győződve az ilyen kérések helyességéről.

Test és lélek imája

Szerző:

Szerzetesség és liturgia

A szó és a csend mellett komoly, mással nem helyettesíthető szerep jut a testünknek a liturgiában. Pünkösdkor arra kérjük a Szentlelket, hogy gyújtson világot érzékeinknek, hogy egész testünk legyen az ő lakóhelye, munkatársa, eszköze. A liturgia, éppen azáltal, hogy emberi testünkön keresztül elevenedik meg, vezet el bennünket a Megtestesülés misztériumába, amikor a Szentlélek közreműködésével Mária teste válik az üdvösség hordozójává, elválaszthatatlan részesévé.

Személyesség és közösség Mt 28,16–20

Szerző:

A Biblia üzenete

Szentháromság vasárnapján Jézus utolsó szavai hangoznak fel az evangéliumban: a mennybe megy, s átadja a missziós parancsot az apostoloknak. Azt olvassuk a perikópában, hogy bár leborulnak a mennybe induló Krisztus előtt – a hódolat és engedelmesség gesztusa ez –, „egyesek még mindig kételkedtek”. Megsejthetjük, hogy mindemögött a végső nagy kérdés áll: miként, mi módon válik teljessé a Jézus által meghirdetett ország? Ő, aki nyilvános működése esztendei során bejárta a városokat és falvakat, hogy hirdesse az ország örömhírét (vö. Mt 9,35), miként viszi végbe mindazt, amit prófétai módon tanított? Az apostolok közül fel is hangzik a mennybemenetel előtt a kérdés: „Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát?” (ApCsel 1,6)

Királynénak lenni sem könnyű

Szerző:

Különleges kiállítás Veszprémben

Egyedülálló kiállítás nyílt a közelmúltban a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény épületében: a magyar királynékról és az őket szentelő püspökökről ad teljes áttekintést. A téma szorosan kapcsolódik a városhoz. Az itteni püspökség a Szent István által alapított tíz egyházmegye közül talán a legkorábbi, 1001-ben már biztosan létezett. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, akinek kancellárja a XIII–XIV. századtól általában a veszprémi püspök volt.

Zarándoklatok reneszánsza

Szerző:

Szent István-ereklye került Passauba – Spányi Antal püspök a hagyományok találkozásáról

Boldog Gizellának, Szent István király feleségének emléknapján, a Gizella-tisztelet európai központjában, Passauban idén is ünnepséget tartottak a bajor hercegnőből lett magyar szent tiszteletére. Ezen alkalmon Szent István király ereklyéjét ajándékozta a székesfehérvári püspökség a Passaui egyházmegyének, a Gizella királyné temetkezési helyéül szolgáló niedernburgi kolostornak. Ehhez az ünnepi eseményhez kapcsolódva a szentek mai, modern korunkban betöltött szerepéről beszélgettünk Spányi Antal megyés püspökkel.

– Püspök úr, amióta Székesfehérvárra került, papi szolgálatában kiemelten foglalkozik a szentek fontos szerepével a keresztények életében. Gondolom, az is ösztönzi erre, hogy Fehérváron a magyar szentek nyomdokain járunk.

– Székesfehérvár az a helye országunknak, ahol meggyőződésem szerint a legtöbb magyar szent járt. Szent István és Szent Imre sírjához nemcsak az Árpád-házi királyok, hanem azok a jelentős személyiségek is elzarándokoltak, akik saját korukban meghatározták a közgondolkodást, próbáltak hatni a közállapotokra. Eljöttek arra a helyre, ahol Szent István király a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta ezt az országot és a nemzetet. Székesfehérvárnak külön érdekessége Boldog Gizella ereklyéjének megérkezése óta, hogy itt tudjuk együtt tisztelni relikviáiban is az első magyar szent családot.

Miért nem nő ez a gyerek?

Szerző:

Felkészülő

Sok gyermek érkezik a rendelésre azzal a panasszal, hogy nem úgy nő, ahogy a szülők, a védőnő vagy a háziorvos elvárná. Tényleg probléma ez? Mikor forduljunk mindenképpen orvoshoz?

Ez utóbbi kérdésre egyszerű a válasz. Minden háziorvosi rendelőben vannak úgynevezett percentilis görbék, amelyek a gyermekek normális, elvárható növekedését ábrázolják, sok magyar gyermek adatai alapján. Ha e görbén a gyermek a legalsó vonal (a 3-as percentil) alá kerül, illetve ha a görbéket „átkeresztezi”, azaz nem halad párhuzamosan a többiekkel a növekedése, és egyre jobban lemarad, érdemes orvoshoz fordulni.