Következetesség és türelem

Könyvespolcra

Sok szülő elégedetlen gyermeke viselkedésével, de talán önmagának sem vallja be ezt. Igyekszik mindig csemetéje kedvére tenni, hiszen azt gondolja, azzal tesz jót. A nemzetközileg is ismert amerikai pszichológus, Kevin Leman praktikus útmutatásokat ad, miként lehet megváltoztatni gyermekünket. A Péntekre új gyerek lapjain olyan hasznos tanácsokat kapunk, amelyeket kipróbálni nem kerül semmibe, s ha eredményt érünk el, még inkább örülhetünk. A szerző nem árul zsákbamacskát, határozottan kijelenti: „Helyenként nem lesz majd ínyére, amit tanácsolok. De (…) ha követi a Péntekre új gyerek egyszerű útmutatásait, akkor elég mindössze öt nap, és jól nevelt gyermeket mondhat majd magáénak. Olyan gyermeket, aki rájön, hogy a világ nem csak körülötte forog. Aki köszönetet mond mindazért, amit Ön tesz érte. Otthonába a kölcsönös tisztelet és felelősségérzet új korszaka köszönt.”

Egy jól működő álom

Körtvélyessy Mónika háziorvos a Sant’Egidio közösség AIDS elleni küzdelméről Afrikában

Afrikáról ellentmondásos kép él bennünk. Egyrészt csodáljuk egzotikus, gazdag kultúráját, természeti kincseit, élővilágát, és olvasmányaink alapján romantikus álmokat szőttünk az ottani élet szépségeiről. Ugyanakkor mindannyian tudunk a polgárháborúkról, a szegénységről, a súlyos betegségekről, amelyek e földrész egyes részein sújtják az embereket. A Sant’Egidio közösség 2002-ben elindította a DREAM-programot, hogy segítséget nyújtson Afrikában az AIDS-beteg embereknek. Körtvélyessy Mónika háziorvos év elején immár harmadszor utazott Malawiba, hogy önkéntesként részt vegyen a programban.

Hogyan alakult ki a Sant’Egidio közösség kapcsolata Afrikával?

– Római közösségünk esti imádságára egyszer eljött egy mozambiki püspök, aki az országában tíz éve tartó, közel egymillió áldozatot követelő polgárháború miatt kérte, hogy imádsággal segítsük hazáját a béke megtalálásában. A Sant’Egidio komolyan vette ezt a kérést: több mint két éven át minden este imádkoztunk Mozambik békéjéért. De konkrétabb lépéseket is tettek római barátaink: találkoztak Mozambikban a helyi egyházi képviselőkkel, kormánytagokkal, gerillavezetőkkel, és „semleges terepen”, Rómában, a közösség székhelyén béketárgyalásokat kezdeményeztek a felek között. Több mint két évig tartott a tárgyalássorozat, amelyet a közösség napi imádsága kísért, és amelynek eredményeként 1992. október 4-én, Szent Ferenc napján aláírták a béke megállapodást. Mozambikban a béke neve egyet jelent a Sant’Egidióval. Azóta nagyon sok közösségünk született ott, majd később más afrikai országokban is. Jelenleg a közösség tagjainak több mint a fele afrikai. Tíz évvel később azt láttuk, hogy a háború után egy új ellenség, egy rejtélyes betegség kezdte tizedelni Mozambik népét. Ekkor kezdődött az AIDS elleni küzdelmünk Afrikában.

Örökség a magas dombon

Látogatás a pákozdi Lics Pincészetben – „Szőlei magas dombon vannak, amelynek többi részét nyulakban gazdag cserjés borítja. A falutól délre elég nagy tó terül el. Erdeje nincsen, szántóföldje eléggé bőven termő és könnyen művelhető. A falu a komáromi jezsuiták birtoka.” Bél Mátyás jellemezte így Pákozdot, vagy ahogyan akkoriban, a XVIII. században is nevezték: Szőlős Pákozdot. Ebben az időszakban épültek a Velencei-hegység oldalában a legjelentősebb pincék, többek között a jezsuitáké is, akik a területet a veszprémi érsektől kapták. Jövedelmező vidék volt ez, ahol még a rómaiaknál is messzebbre nyúlik a szőlőművelés története: már arról is vannak írásos emlékek, hogy az itt élő kelták bort készítettek.

A fogadalom szabaddá tesz

Beszélgetés Horváth Évával, a Ferences Világi Rend magyarországi közösségének miniszterével

„Másoknak örömet és reménységet adjanak” – a regula 19. pontja a Ferences Világi Rend (FVR) júliusi káptalanjának mottója. Amikor az idei jelmondatot kerestük, arra gondoltunk, magunk is sokszor beleesünk abba a hibába, hogy az eseményeknek csak a szürke oldalát látjuk – magyarázza Horváth Éva, a közösség vezetője, nyugalmazott zalaegerszegi főorvos asszony. Ferenc pápa több alkalommal is beszélt a derűs keresztényekről, akik az evangélium örömhírének birtokában élnek. A Ferences Világi Rendről sokan talán még nem is hallottak, pedig szerte az országban több mint négyszázötven tagot számlálnak. A rend augusztus 23-án figyelemre méltó eseményre hív Mátraverebély-Szentkútra: a Ferences Világi Rend patrónusa – Árpád-házi Szent Erzsébet mellett – Szent IX. Lajos, aki 1214. április 25-én született. A nyolcszázadik évforduló alkalmából a nemzetközi tanács Szent Lajos-évet hirdetett azzal a céllal, hogy minél többen ismerjék meg a szent életű király tevékenységét és korát. A hamis történelemszemlélet miatt számos téves képzet kötődik alakjához. Prokopp Mária művészettörténész professzor asszony és Fülöp Éva, a Komárom-Esztergom megyei múzeumok korábbi igazgatója ezek tisztázására tesz kísérletet előadásában. A szentmisét Majnek Antal munkácsi püspök mutatja be.

Istentől éltetett kovász Mt 13,24–43

Isten kovászává lenni. Ez a keresztény ember és az egyház hivatása is. Ehhez nélkülözhetetlen „a szívbéli bizalom”. „Ha a szívbéli bizalom lenne minden dolog kezdete, akkor messzire, nagyon messzire jutnál, akkor a békesség és bizalom kovásza lennél, behatolnál az emberiség sivatagaiba, összefognád a széthullni látszó közösséget is” – tanítja Roger testvér. A szívbéli bizalom kaput nyit Isten erejének, uralmának, Isten országának. A bizalom abban, hogy „az Úr a mi segítségünk, aki az eget és a földet alkotta” (Zsolt 124,6), és hogy „aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül” (ApCsel 2,21). Bizalom abban, hogy éppen erőtlenségünkben siet segítségünkre a Lélek (Róm 8,26).

Múló idő sodrába áll…

Katekézis a liturgiáról

A liturgikus évről I. Az idővel kapcsolatos tapasztalataink nagyon különbözőek, mégis vannak közöttük hasonlóságok. Manapság például a munka világában vagy a gyermeknevelésben megfáradva sokan úgy érzik, hogy időprésben élnek, hajnaltól éjszakáig, hétfőtől vasárnapig minden percük be van osztva, nem urai az idejüknek. Az ember régóta próbálta szavakba önteni ezt a tapasztalást. A kezünk közül kifolyó, múló, s végül a halálba vivő idő görög istensége Kronosz, aki felfalja saját gyermekeit. A népszerű meseregény, a Momó, vagy nem is olyan régen a Lopott idő című film is annak próbáltak utánaeredni, persze metaforikusan, hogy hová folyik el a drága időnk, ki teszi rá a kezét, s hogyan szerezhetnénk vissza az uralmat fölötte.

Emberi testben angyal…

Görögkatolikus egyházunkban július 20-án Szent Illés prófétát ünnepeljük. Annak ellenére, hogy az Újszövetség többször is Mózessel együtt említi (mert Illés a prófétákat képviseli, Mózes pedig a törvényt); hogy az Úrszínváltozás eseményénél is együtt képviselik az Ószövetséget; és hogy az evangélium Keresztelő Szent Jánoshoz hasonlítja az Úr második elő követeként, az egyház mégis egyedül Illésnek szentel nyilvános templomi ünnepet. A fő ének, a tropár némi magyarázatot ad erre a tényre. Énekünk – a bizánci egyház költészetének egyik sajátosságát felhasználva – többszörös jelzővel bemutatja szentünket, majd egy ténymegállapítást közöl, végül pedig ehhez kapcsolódó kéréssel zárul.

Cassianus (Johannes) július 23.

A III–IV. században először Egyiptomban, majd Palesztinában, Szíriában és KisÁzsiában új életeszmény alakult ki: mind többen a pusztába mentek imádkozni, böjtölni. Ezeken a területeken dolgozták ki a későbbi kolostori élet modelljét. „A kereszténység új hőseiről”, a szerzetesekről szóló hír hamarosan elterjedt a Római Birodalom nyugati részén is. A szerzetesi életforma elterjesztésében Cassianus szerezte a legnagyobb érdemeket.