Keresztre feszítve

Elmenni a Krisztus-követés végéig, és a legdrágábbal, az élettel fizetni érte. Nos, ez csak az Isten szeretetében kiváltságosok ajándéka. A II–IV. századi vértanúakták ilyen szikár egyszerűséggel számolnak be erről: „Sixtus pápát augusztus hatodikán az egyik temetőben négy diakónusával együtt kivégezték.” Rómában az egyház üldözése kivégzéssel és teljes vagyonelkobzással is járt. Szépek, de álságosak azok az ábrázolások, amelyeken a mártíromságot vállaló széttárt karral, szemét az égre emelve fejezi be földi pályafutását. Nem! A keresztényüldözés valami egészen más. A keresztényüldözést, a vértanúságot a félelem, a settenkedés, a besúgás nyitja meg, majd árulás és kínzás a folytatás. Ütlegek, sötétzárka, kivert fogak, vérző arcok. Végül egy híradásszerű kijelentő mondat: „Hadrianus császár alatt a keresztények templomait lerombolták. A kis városokban lakókat kivégezték, tulajdonukat elkobozták, fogságba vetették és megkínozták őket.” Róma egyik büszkeségében, az ötvenezer főt befogadó Colosseumban a „Kenyeret és cirkuszt!” jelszava mellett egy másik vérszomjas szólam is zengett: „Keresztényeket az oroszlánok elé!” Szent XXIII. János pápa óta méltán tartjuk ezen a szent helyen a nagypénteki keresztutat.

Új kölni érsek

Ferenc pápa július 11-én az ötvenhét éves Rainer Maria Woelki berlini bíboros érseket nevezte ki kölni érsekké. Az új főpásztor a nyugalomba vonuló Joachim Meisnert követi, aki idén februárig huszonöt éven át vezette a főegyházmegyét, mely 2,1 katolikussal Németország legnagyobb egyházmegyéje. Rainer Maria Woelki új székvárosának szülötte. 1985-ben szentelték pappá, 2003-tól volt kölni segédpüspök, majd 2011-től berlini érsek. 2012-ben nevezte ki bíborossá XVI. Benedek pápa. Beiktatását szeptember 20-ára tervezik. (KAP)

Új tető a leégett helyére

Egy borsodi családot segített a karitász

Időről időre történnek tűzesetek, amelyek tönkreteszik egy-egy család addigi életét. Segélyszervezetünket márciusban kereste meg egy Borsod megyében élő család, azzal, hogy karácsony előtt néhány nappal leégett a házuk teteje. A tűz, amely a kéményajtóból indult ki, a teljes tetőzetet felemésztette, és a padláslépcsőn keresztül továbbterjedve a ház bejárati ajtaját és villanyvezetékeit is megrongálta. A család a tűzeset után egy, az önkormányzattól kapott ideiglenes lakásba költözött.

Új szemüvegek hajléktalan embereknek

Ötödik alkalommal hirdetett szemüvegkészítő akciót hajléktalan emberek számára Budapesten a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Ezúttal százötven, utcán vagy szállón élő ember jutott új szemüveghez. A most lezárult programot a Hajléktalanokért Közalapítvány pályázati forrásból támogatta.

A hajléktalan embereket támogató első szemüvegkészítő akcióját 2008-ban hirdette meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Azóta több száz, utcán élő vagy intézményben gondozott ember jutott új szemüveghez. Ez nemcsak a mindennapi életüket könnyíti meg, hanem esélyt teremt arra is, hogy munkát vállalhassanak vagy képzésben vehessenek részt.

Ételt osztott a Máltai Szeretetszolgálat

Hatszáz adag meleg ételt osztott ki rászoruló emberek körében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a szervezet Batthyány téri központjának udvarán július 11-én és 12-én. Az akcióval arra hívták fel a figyelmet, hogy a lecsúszott emberek felemelése nem lehet kizárólag a segélyszervezetek ügye, rehabilitálni ugyanis csak a társadalom képes. Mindkét napon több száz rászorulót, hajléktalan embereket, egyedül élő időseket, a nappali melegedőkbe betérő szegény embereket is vendégül láttak.

Mocorgás a szentmisén

Hosszú évek óta vitatéma, vajon mit kezdjünk az örökmozgó kisgyermekekkel a szentmisén. Ha hagyjuk őket kibontakozni, az a baj, ha kizárjuk őket – és velük együtt a szüleiket is –, az a baj. A megoldás a rétegpasztorációban rejlik, amit gyerekmisének szoktunk nevezni. Megannyi egyházmegyében, egyházközségben van is rá példa, próbálkozás, miként lehet a szent cselekményeket illő, mégis a csemeték számára befogadható módon megélni, a szentmise áldozatát az ő kétségkívül aktív részvételükkel bemutatni.

Nem fog fájni?

 

– szegezi nekünk a kérdést a könnyes szemű apróság, midőn az elkerülhetetlen beavatkozásnak alávetjük. Nyár van. Szálka, szilánk, darázscsípés, kullancs – és a fertőzés megelőzésére gondosan beadott oltás –, kutyaharapás, s ki tudja, még hányféle kellemetlenség vár a kis kalandorra. A sérülést jó esetben házilag, súlyosabb esetben szaksegítséggel kell ellátni. És persze ott vannak a még nagyobb megpróbáltatások: egy-egy műtét, komolyabb betegség, ami bármikor előfordulhat. S amikor elérkezik a beavatkozás pillanata, amitől magunk is szorítást érzünk a gyomrunk tájékán, éppen akkor hangzik el a gyermek szájából a szülőpróbáló kérdés: „De ugye nem fog fájni?”

Együtt látni a hit által

Lelkigyakorlat szülőknek – az első gyerek után

Egy lelkigyakorlat általában a belső elmélyülés ideje. Ám ez nem zárja ki azt, hogy a résztvevők életében éppen aktuális gyakorlati problémák is előkerüljenek egy-egy ilyen alkalommal. Makkai László görögkatolikus egyetemi lelkész, pasztorál pszichológus, lelkigondozó nemrég házaspároknak tartott lelkigyakorlatot az első gyerek megszületése után felmerülő nehézségek témájában. Arról kérdeztük, miért sodorhat válságba egy házasságot a gyerek megszületése, és hogyan lehet túljutni az akadályokon.

A Hajdúdorogi egyházmegye szórványhelynöksége évente két alkalommal szervez elsősorban családokat megszólító lelkigyakorlatot Budapesten. Ezeken az alkalmakon mindig egy konkrét kérdést járunk körül. Azért választottam ezt a témát, mert az első gyerek megszületésével a házastársak élete egy rendkívül érzékeny szakaszba lép. Sajnos manapság a legtöbb válás – vagy az ide vezető kezdeti bonyodalom – az első gyermek megszületése után történik. Ilyenkor olyan változáson megy keresztül a család, melyre sem lelkileg, sem fizikailag nincs felkészülve.