Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1529 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

A béke útja Nagyfalván

2013-02-142013-01-07 Szerző: Techet József

A Nagyfalván (ma Mogersdorf) található schlösslbergi békeút az ezredforduló válasza egy nemzetközi jelentőségű történelmi eseményre. 1664-ben, a szentgotthárdi csatában több európai ország egyesült seregei indultak harcba a török ellen. 1964-ben, a csata háromszázadik évfordulóján még fel sem merült az osztrák–magyar közös békeút létesítésének gondolata. Nálunk ekkor még javában épült a kommunizmus. Határőreink élesre töltött fegyverekkel „védték a békét”, s a túloldalon felállított, tizenöt méter magas betonkereszthez még éveken át csak gondolatban zarándokolhattak el, akik a határ innenső oldalán éltek.

Egy kérdés

2013-02-142013-01-07 Szerző: Mihályi Anikó

Felkészülő

Néhány perccel becsöngetés után érkeztem az osztályba. Nyüzsgő hangyaboly fogadott. Érződött, hogy valami fontos kérdés merült föl a gyerekek között, amin vitatkoztak. Jelentés után egyszer csak nekem szegezték a kérdést: „Tanárnő, mit gondol a homoszexuálisokról?” Egy pillanat alatt kellett mérlegelnem, valódi érdeklődésből fakad-e a kérdésük, vagy csak így akarják megúszni a házi feladat ellenőrzését. Végül úgy döntöttem, válaszolok, mindegy, mi motiválja őket. Vannak ugyanis olyan kérdések, amelyek mellett tanárként nem mehetünk el, mert fontosabbak az aznapi tananyagnál.

A mese varázsereje

2013-02-142013-01-07 Szerző: Gajdó Ágnes

Benedek Elek születésnapján, a népmese ünnepén e hasábokon is szó esett már a mesemondás, a meseolvasás fontosságáról. Több országos meseíró-pályázatot is hirdettek ebből az alkalomból, ilyen volt például a Nagy mese vagy az Anyakanyar című internetes oldal felhívása. Gyakran hallani a televízióban, rádióban is pszichológusoktól, pedagógusoktól, hogy meséljünk mindennap gyermekünknek, mert a harmonikus személyiségfejlődéshez, a lelki egészséghez a mesék is hozzátartoznak.

Újabb lépés Veszprémben

2013-02-142013-01-06 Szerző: Kiss Péter

December közepétől nem fáznak többé a „torony” lakói

Sólyom László harmincmillió forintos adománya Veszprémben újabb jelentős lépéshez segítette hozzá a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. A szervezet 2009 óta próbálja új vágányra állítani a város szélén magasodó, tízemeletes – korábban „pokoli toronynak” nevezett – épület lakóinak életét, ami csak a ház rendbetétele, műszaki felújítása és részleges tatarozása révén lehetséges. De ami a legfontosabb: a szeretetszolgálat munkatársai az itt élő emberek gondjainak megértésével, velük együttműködve, köztük élve próbálnak hatni, és nem „csodamódszerekben”, hanem a jelenlét erejében, a csendes fejlődésben hisznek. Emberöltőkre terveznek, ahogyan azt a volt köztársasági elnök sajtótájékoztatójukon is hangsúlyozta.

A kereszténység a legnépesebb vallás

2013-02-142013-01-06 Szerző: Rosdy Pál

Az amerikai Pew kutatóintézet december közepén nyilvánosságra hozott adatai szerint a világon 2,2 milliárd ember vallja magát kereszténynek, így ők alkotják a legnépesebb világvallást. A keresztények fele katolikus.

A második legnagyobb csoportot az 1,6 milliárdnyira becsült muzulmánok jelentik. (Számukat nem mindenütt tartják nyilván.) A hinduk egymilliárdnyian, a buddhisták csaknem ötszázmilliónyian vannak, a zsidó vallás pedig tizennégymillió hívet számlál.

A szarvaslegenda szentje

2013-02-142013-01-06 Szerző: Toldi Éva

Megszépült a herendi Euszták-templom

Advent negyedik vasárnapján a Veszprémi főegyházmegye egyik legnevezetesebb településén, a porcelán hazájában, Herenden jeles eseményre gyülekeztek a város lakói Isten szentegyházában. Márfi Gyula érsek megáldotta a plébánia gyönyörűen felújított, kívül-belül megszépült barokk templomát, amelyet a hazánkban alig-alig ismert vértanú, Euszták tiszteletére szenteltek 1779-ben.

A szent tiszteletét az itt letelepedő, zömében német ajkú (sváb) közösség hozta magával. Euszták, eredeti nevén Placidus, az I–II. század fordulóján, Traianus és Hadrianus császár uralkodása idején élt, s mint hadvezér és vadász maradt fenn az utókor emlékezetében. Annak a csodaszarvas-legendakörnek egyik alakja, amely Szent Hubert személye körül is szövődött, s amelynek egyes elemei a magyarok eredetmondájában is megtalálhatók.

Karácsony 2.0 – szürkén, szépen

2013-02-142013-01-06 Szerző: Új Ember

Elmélet vagy élet

Egész nap zsizsegtünk, a tesóm meg én, vártuk a szentestét. Gyerekkorunkban meghatározott forgatókönyv szerint zajlott a karácsony. Délután megettük a mákos gubát, becsomagoltuk a magunk tákolta ajándékokat (testvérem fából faragott tuskócskákat, na jó, szobrocskákat, én meg papírból hajtogattam-ragasztgattam angyalkákat), majd a szobánkban tűkön ülve, egymással incselkedve vártuk, hogy a szüleink feldíszítsék az apa által – anya bosszantására – a legutolsó pillanatban beszerzett fát, s zeneszóra, egymás (illetve én, a kicsi a bátyám) után bevonulva nekiláttunk a csomagok kibontásának. Számomra nem lehetett meglepetést okozni. Szégyen s gyalázat, minden évben kikutattam az ajándékokat. (Először véletlenül bukkantam rájuk, azután meg persze már érdekelt, mit kapok.)

Újszülöttmentő program

2013-02-142013-01-06 Szerző: Új Ember

Aprószentek napját követően, december 29-én kezdetét vette a „Szent Péter esernyője” program. A kistarcsai templomnál Bíró László püspök megáldotta azt a befogadó kosárkát, amelyben a Szűzanya oltalmába – „Szent Péter esernyője” alá – névtelenül elhelyezheti újszülöttjét az a nehéz helyzetben lévő édesanya, aki nem tud gondoskodni gyermeke felneveléséről.