A béke útja Nagyfalván

A szentgotthárdi vasútállomástól körülbelül két és fél kilométerre fekvő Nagyfalva azonban ma már kirándulni hív. Az itt létrejött békeút túraállomásai segítségünkre vannak abban, hogy megismerkedjünk a helyi történelem régión túlra is mutató részleteivel, a vidék kulturális emlékeivel, és utunk során, ha tetszik, elgondolkodjunk háborúról és békéről, miközben élvezhetjük a táj és a természet szépségeit.


 

A békeút egyik állomásán, az úgynevezett Fehér Kereszt alatt megrendítően szép, veretes magyar nyelven írt szöveget olvashatunk. Milyen kár, hogy a márványba vésett é betűk ékezetéről helyenként lekopott a festék, s a helyieknek nincs gondjuk arra, hogy rendbe hozassák. A szinte karnyújtásnyira lévő Szentgotthárd polgármestere tehetetlen: külföldön ő sajnos nem illetékes. Kultúr-diplomáciánknak pedig, úgy tűnik, nincs három festékpöttyre valója…
A kereszt közelében található Békekő török nyelvű szövege az ellenség soraiban elesett ezernyi hősnek állít emléket.

A község felé közeledve az Anna-kápolna mellett haladunk el, melynek teteje török sátrat mintáz. Az istenházát a keresztény sereg egyik hősi halált halt vezetőjének, Trautmannsdorf grófnak a felesége építtette 1670-ben. A közelben egy háromnyelvű tábla emlékeztet Bertha von Suttnerre, az osztrák írónőre, aki a világon elsőként kapta meg a Nobel-békedíjat. Szent Anna napján a búcsújárók nemcsak Máriára és a kápolna védőszentjére, de az írónőre is gondolnak itt.
A település plébániatemplomának mennyezetén látható festményen azt a jelenetet csodálhatjuk meg, amint a kereszt látványára és a Kisjézust karjában tartó Madonna közbenjárására győznek a keresztények a törökök felett. Jó érzés osztrák területen, egy templomi falfestményen felfedezni a magyar címeres zászlót…
Az osztrákok a templomtól kiindulva 1945 óta minden évben egy-egy újabb márványkövet raktak le az úton, amely Schlösslberg felé vezet. 1664-ben itt, a ciszterci majorságban volt a császári seregeket vezető Montecuccoli főhadiszállása. 1964-ben Ottokar Uhl építészt bízták meg a schlösslbergi emlékhely kialakításával, amely végül a neogótikus kápolnaromok alapfalain épült fel. Rudolf Kedl 1974-ben alkotta meg a rézből készült oltárt, amelynek három szárnya a halált, a feltámadást és az életet jelképezi. 1979-ben készült el a főkapu tizenkét relieftáblája.

1945-ben a szovjet csapatok a kápolnát és a hozzá tartozó majorságot lerombolták. A kápolna bejárata felett olvasható „FELTÁMADUNK” feliratból az első három betűt kilőtték, így az eredeti szövegből – mintegy szimbólumként – csak a háborús kultúra vezényszava maradt meg: „TÁMADUNK”.
Az idelátogató zarándokok a modern kápolna és az óriási kereszt körül évente újabb és újabb művészi alkotásokkal fejezik ki a béke iránti elkötelezettségüket, és emlékeztetnek arra, hogy falak építése helyett csak az ima, a párbeszéd, az egymásra figyelés, a közös gondolkodás és a közös utak keresése vezethet jóra.

Fotó: Techet József