Keletről jövő fény

Ikonok a nyugati egyházban

Római katolikus templomainkban, otthonainkban ma már megszokott, hogy jelen vannak a keleti egyház hagyományos szentképei: az ikonok. Sokan fognak ecsetet, és iratkoznak be különböző ikonfestő tanfolyamokra. Ám felmerül a kérdés, hogy római katolikusként vajon tisztában vagyunk-e azzal, mit jelent az ikon, és mi a szerepe a vallásgyakorlatban. Terdik Szilveszter művészettörténészt kérdeztem minderről, aki abban is segítséget nyújtott, hogy megismerjük azt a szellemiséget, amelynek jegyében fogantak és fogannak ma is az ikonok.

Január 20-áig látható a Római Magyar Akadémián az a mai magyar ikonfestők alkotásaiból rendezett kiállítás, amely a múlt esztendő végén nyílt, és amelynek Ön volt a kurátora. Hogyan kerültek a latin kereszténység fővárosába magyar ikonok, és milyen Nyugat-Európa viszonya hozzájuk?

– A Hajdúdorogi egyházmegye 2012-ben ünnepelte alapításának századik évfordulóját. A Római Magyar Akadémián egy tudományos konferenciát tartottak e témáról. Ennek kísérője volt az a tárlat is, amely a mai magyar ikonfestészetet mutatja be. Az ikon nemcsak a keleti egyházak öröksége, hanem a nyugatié is. A képtisztelet lényegét a hetedik egyetemes, vagyis a II. niceai zsinat fogalmazta meg teológiailag, 787-ben. Mégis az utóbbi századokban igen változó volt a nyugati kereszténység viszonya a képekhez, a protestantizmus hatására többször erősödött fel a képellenesség.

André Bessette január 6.

A hét szentje

André Bessette a kis út szentje – nem volt rendalapító, nagy teológus, de még pappá sem szentelték. Portás volt, aki Istenbe kapaszkodott nehéz sorsában, majd másoknak is megmutatta a hit életet adó erejét.

Francia-kanadai munkáscsaládba született 1845-ben. Tizenkét éves korában elvesztette szüleit. Árvaként sokfelé megfordult, dolgozott cselédként egy farmon, cipészként, pék- és kovácssegédként, gyári munkásként, ám mivel egészsége gyenge volt, nem bírta a munkát, és előbb-utóbb mindenhonnan elzavarták. Megismerkedett a Keresztes Kongregációval, és laikus testvérnek jelentkezett – az akkor huszonöt éves, beteg, hányattatott sorsú fiatalember tulajdonképpen menedéket kért.

Vízkereszt

Görögkatolikus lelkiség

A világegyház egyik legősibb ünnepe a vízkereszt. Hivatalosan epifániának (úrjelenésnek) vagy teofániának (istenjelenésnek) hívják; Nyugaton a három királyok ünnepének is nevezik. A bizánci egyházban tartalma ugyanaz maradt, mint kezdetben volt, a niceai első egyetemes zsinat (325) környékén. Ez a tartalom pedig az Úr Jézusnak a Jordánban való megkeresztelkedése, amit az ünnep fő éneke azonnal bemutat: „A Jordánban való keresztelkedésedkor, Urunk…”. Jó ezt tudatosítani egy olyan korban, amelyben örülhetünk, ha az utca embere meg tudja mondani egyházi ünnepeink tartalmát. Talán még sokan tudják, hogy karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy húsvét az ő feltámadásának ünnepe, s már alig-alig ismert, hogy pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére emlékezünk.

Rítusok és otthonosság

Szerzetesség és liturgia

A liturgiában szertartások útján közeledik hozzánk Isten s mi hozzá. Az ember rítusokkal alkalmazkodik, így alakítja magát az őt körülvevő környezethez, társadalomhoz, idejéhez, embertársához.

Antoine de Saint-Exupéry regényében a kis herceg és a róka beszélgetésének egy fontos momentuma kapcsolódik a rítusokhoz.

– Mi az, hogy szertartás? – kérdezte a kis herceg.

– Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek – mondta a róka. – Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól.
Az idő végtelen folyamából a rítus hasít ki élhető és átélhető időket, teszi megszelídíthetővé és barátságossá azt, ami vad és idegen volna számunkra.

Krisztus fénye

A Biblia üzenete

A betlehemi csillag, túl azon a csillagászati jelenségen, amely a bölcseket Krisztushoz vezette, jelképezi magát Krisztust, az ő fényességét is. Krisztus a világ világossága (Jn 8,12), a Jákobból támadó csillag (Szám 24,17), a nemzeteknek adott fényesség (Lk 2,32). Mit is jelent Krisztus fényessége ma?
Olaszországban történt. Két fiatal nő találkozott az utcán, vagy tíz évvel az érettségijük után. Valaha osztálytársak voltak, barátnők, de nagyon különbözőek. Olga vidám, közvetlen, segítőkész lány volt, bár kissé könnyelmű. Mindenekelőtt szórakozni szeretett. Marina szorgalmas, kötelességtudó fiatal volt, de kissé hidegebb szívű. A két nő beszélgetése elég hamar arra a kisgyermekre terelődött, akit Olga kézen fogva vezetett. Kétéves volt, csupa mosolygás. Olga elmondta, hogy amikor megtudta, hogy áldott állapotban van, a gyermek apja azonnal otthagyta őket.

Következetesség és fegyelem

Bodnár Zénó sífutó tizenhét évesen bizonyított a téli olimpián

Az Európai Olimpiai Bizottság friss döntése értelmében 2017-ben Győr adhat otthont az ifjúsági nyári olimpiának, s ez jelentős siker hazánk számára. Az Innsbruckban tavaly megrendezett első ifjúsági téli olimpián kilenc magyar sportoló vett részt. Közülük az egyik az akkor tizenhét, ma már tizennyolc éves Bodnár Zénó volt. A gyöngyösi Vak Bottyán János Katolikus Szakközépiskola negyedik osztályos tanulója és a Budapesti Vasas SC sportolója szép eredményt ért el sífutásban. Szívesen beszélt a versenyről, ahol hetven ország ezernél is több, tizennégy és tizennyolc év közötti sportolója mérte össze erejét tizenöt sportágban.

Piaristák a Székelyföldön

Beszélgetés Kállay Emillel

A piaristák néhány éve újra jelen vannak Erdélyben, éppen a székelység egyik központjában, Csíkszeredán. Milyen erdélyi hagyományokra tekint vissza a rend?

– A piarista rend Erdélyben is gazdag hagyományokkal rendelkezik. A Trianon utáni időktől Erdélyhez soroljuk az egykori Partiumot is, a Nagyvárad– Szatmárnémeti által jelzett ívet. 1725-ben Nagykárolyban indult meg az élet a piaristák számára, itt nyitottak iskolát, majd ezután 1717-ben Besztercén, 1730-ban Máramarosszigeten, ugyancsak 1730-ban Szentannán, 1741-ben Medgyesen, 1776-ban Kolozsváron, 1788-ban pedig Temesváron kezdtük meg az ifjúság nevelését. Nem mindegyik intézmény bizonyult tartós alapításnak, minden a gyermeklétszámtól függött. Egészen 1948-ig létezett a temesvári, a kolozsvári, a máramarosszigeti és a nagykárolyi iskola. A Székelyföldre a piaristák korábban nem jutottak el. Székelyföldhöz legközelebb Medgyes volt, ahol 1741-től 1789-ig működött piarista fenntartású iskola.

Szépség – igazsággal és hittel

Találkozás Oláh Arré Éva szobrászművésszel

Belépünk a Szent Péter tér bal oldalán levő, Luigi Nervi által tervezett, VI. Pál pápa nevét viselő hatalmas terembe. Szerdánként, az általános kihallgatások alkalmával egyszerre több ezren találkozhatnak itt a szentatyával a világ minden részéről. Közel kétméteres corpus, ha jobban megnézzük, kereszt fogad a bejárat mellett. Az emberiség legnagyobb drámáját, ugyanakkor legnagyobb reménymozzanatát – a keresztre feszített Krisztust – számtalan módon ábrázolták, minden művészi értékükkel együtt szinte már „megszoktuk” a Krisztus-kereszteket. És akkor elénk kerül ez az alkotás!

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.