Tavaly nyáron a Zakopane melletti Końcieliskóban töltöttünk egy éjszakát. Szállásadóink csak lengyelül tudtak, de azért megértettük egymást. A háziasszony megkínált kávéval, aprósüteménnyel, s ahogy a konyhában üldögéltünk, felfigyeltem az ajtófélfára írt jelekre, amelyek minden bizonnyal házszenteléskor kerülhettek oda.
Fejezetek a Csanádi egyházmegye történetéből
A szegedi Gál Ferenc Főiskola egyedülálló vállalkozásba fogott, amikor az egyházmegye majd ezeréves történetéről szervezett konferenciát 2012. november 29-én, Szegeden. Az előadások mind a feldolgozott korszakok, mind a témaválasztás tekintetében rendkívül változatosak voltak. Kozma Gábor szegedi rektor és Cyril Hišem kassai dékán köszöntőszavai után Martin Roos temesvári püspök foglalta össze az egyházmegye történetét. Martin Roos lelkipásztori feladatainak ellátása mellett a bánsági történetírás kiemelkedő alakja, aki öt vaskos kötetben dolgozta fel az egyházmegye történetét, s ebből három már nyomtatásban is megjelent, igaz, egyelőre csak németül (Erbe und Auftrag. Die alte Diözese Csanad). Az egyházmegye 1030 körüli megalapítását követően a török megszállás alatt szinte teljesen kiürült, a XVIII. században németeket és számos más nációt telepítettek be a területére.
A keleti keresztények nem mindannyian ünneplik január 6–7-én a karácsonyt. Mégsem mondhatjuk, hogy „csak” az orosz, a szerb, a kopt, az etióp és az örmény ortodoxok karácsonya esik erre az időpontra, mert számarányuk bizony igen magas. Az oroszok mintegy százmilliónyian alkotják a legnagyobb ortodox egyházat. A szerb ortodoxok nyolcmillióan, az egyiptomi koptok tízmillióan vannak, de rajtuk kívül még az etióp és az örmény ortodoxok is a Juliánusz-naptár szerint ünneplik Jézus születését.
Könyvespolcra
Nyilvánvaló, hogy ha a tantételek felől közelít egymás felé két vallás, akkor párbeszédük mindjárt az elején kudarcra van ítélve. Hiszen egy muszlim végkövetkeztetése ebben az esetben az lesz, hogy mindenki váljék muszlimmá, egy keresztény pedig az összes vallás képviselőjétől azt várja majd el, hogy egyedül Jézus Krisztusban higgyen. Ha viszont a közös vonásokból indulnak ki, akkor van esély arra, hogy bizonyos kérdésekben megegyezésre jussanak.
Vagyis a református testvér Kazinczy Ferencé, a nyelvújítóé. 1826 februárjában Stettner Györgynek (írói nevén Zádor) ezt írta levelében: „Képzeld – mert úgy hiszem, nem fogod hallani szavamat részvéttel és javallás nélkül – a múlt holnapban egy iskolai könyvet dolgozék. Feleségem két legifjabb fiamat, kinek egyike Bálint nyolc, Lajos öt esztendős, Bibliai históriákkal múlatgatja. Minthogy ő azokat franciául tanulta a Klastromban (Bécsben) s most magyarul kell mondania sokszor elakad a beszédében, s magyar könyvet kért rá. Hübnerünk (…) ügyetlen beszéde (…) elakasztja. Egy hét alatt kész vala nálam Hübner úgy, hogy a gyermek egy kevés gyakorlás után saját szavaival elmondhassa, amit olvasott, vagy olvastatni hallott.” A felvilágosodás szellemében gondolkodó író, költő, nyelvész életének rejtett ideje volt ez, akinek Lajos fia a szabadságharc mártírja lett.
Pillantás a XIX–XXI. század művészetébe
„Paul Cézanne bonyolult alkotó: »Az impresszionizmusból valami szilárdat, állandót akartam csinálni, olyat, mint a múzeumok művészete « – vallotta” – olvasható e talányos megállapítás a budapesti Szépművészeti Múzeum Cézanne és a múlt című, nemzetközi érdeklődést is kiváltó időszaki kiállításának ajánlójában. Egy biztos, a pályakezdő, útkereső Cézanne merész és „elvadult” képeit nézve sokkal inkább a fauves-ok juthatnak eszünkbe, semmint a késő romantikát legyűrő lírai impresszionisták. Az erőteljes ecsetvonásokat, a festékkel nem fukarkodó vaskosságot, a komor, szürke gomolygást később váltja fel a visszafogottabb, kiegyensúlyozott és egyéni cézanne-i stílus. Az érett csendéletek (köztük a Szépművészetiben őrzött A tálaló is), a portrék, táj- és életképek majdhogynem konzervatívnak tűnnek mellbevágó ifjonti zabolátlansága és mainak ható korai munkái után.
Oscar Niemeyer emlékére
Ha a „modern” építészetről esik szó, általában csak fanyalognak az emberek. Óriási méretű üveg-, vas- és betonkolosszusok jutnak eszükbe. A túl magas, hideg falak sokszor riasztóan hatnak, kevéssé vonzanak bennünket. Ilyet látunk a budapesti Kálvin téren is, ahol a többségében a XIX. században épült házak közé beépítettek néhány füstszínű üvegből és vasból összeszerelt irodaházat. Túlzott méreteikből adódóan elnyomják a körülöttük lévő kisebb, régebbi, részben klasszicista épületeket. Talán nem véletlen, hogy a turisták majdnem mindig az óvárosokat keresik fel, a régi házak hangulata, könnyű átláthatósága, emberi léptéke vonzóvá teszi az ódon városnegyedeket.
Szvit Kalkuttai Teréz anyának,
női és férfi hangra
(Részletek)
Reggeli áhítat
karcsú testű tigris a porban
magasba zúg a napkorong
lányok dalolnak öles fák közt
virágfüzér szárijukon
árkok mélyén elárvult testben
ifjú gyermek és öreg él
mondjad Uram miért e sok kín
gondolj rájuk a holnapért