A szarvaslegenda szentje

 

A Gesta Romanorumban olvasható legenda szerint a római pogány katona vadászat közben egy szarvas nyomába eredt, s a hosszú üldözés során, amikor egy dombtetőre ért, az állat agancsai között egy fénylő keresztet pillantott meg, rajta a felfeszített Krisztussal. A szarvas Krisztus személyében így szólt hozzá: „Miért üldözöl? Én a te kedvedért jöttem. Én vagyok az, akit te tudatlanul tisztelsz…” Majd megtérésre szólította fel a katonát, aki, miután hazament, feleségével és gyermekeivel együtt megkeresztelkedett, s később, a keresztényüldözések során hitéért vértanúságot szenvedett. Hazánkban egyetlen templomot szenteltek a tiszteletére, Herenden, ahol a kórus is az ő nevét viseli. Euszták a tizennégy segítőszent egyike, aki a reménytelen helyzetekben nyújt támogatást a hozzá fordulóknak. A templom ólombetétes, színes üvegablaka is őrzi alakját, 2010-ben pedig az épület előtt felállították szobrát, V. Majzik Mária alkotását.


 

Most a hívek adományainak és a kivitelezésben nyújtott segítségének köszönhetően megújult a torony, megerősítették a tetőszerkezetet, cseréppel borították a tetőt, és kívül-belül újrafestették az épületet. A templombelső is megszépült: kétsoros padozatot és új járólapburkolatot kapott.

Márfi Gyula érsek a szentelés során arra kérte az Urat, hogy akik hajlékába betérnek, s imádságban fordulnak hozzá, érezzék majd irgalmas segítségét. A hálaadó szentmisét a főpásztor Sabjanics Miklós plébánossal együtt mutatta be. Szentbeszédében az érsek az adventi-karácsonyi várakozás középpontjáról, a közénk érkező Jézusról szólt, szomorúan állapítva meg, hogy manapság sokszor éppen róla feledkeznek meg az emberek az ünnepi készülődés közepette. Olyan korban élünk, mutatott rá, amikor sokan szeretnék elfeledtetni velünk Jézus születését. Európában Krisztust sok helyütt említeni sem szabad. Van, ahol karácsonyfát sem állítanak már, s keresztet viselni vagy felmutatni is tilos a nyilvánosság előtt, mondván, hogy az sérti a más vallásúakat, például a muzulmánokat. A főpásztor csúsztatásnak nevezte az efféle állításokat, és rámutatott arra, hogy az iszlám híveit nem a kereszt sérti, hanem az ateizmus. Majd a templom névadójára utalva hangsúlyozta: a vértanúk egykor az életük árán is megvallották hitüket. A mai világ ilyet talán nem kíván tőlünk, ám a mártír szentek példája mindannyiunkat megerősíthet Jézushoz való hűségünkben és helytállásunkban – zárta ünnepi gondolatait Márfi érsek.

Fotók: Toldi Éva