Ta­valy év vé­gén ár­ve­rez­ték el a Sotheby’s lon­do­ni auk­ci­ós ház­ban Andrej Tar­kovszkij ha­gya­té­kát. A ren­de­ző több ezer da­rab­ból ál­ló tárgy­együt­te­sét alig né­hány perc alatt ko­ráb­ban be­csült ér­té­ké­nek a ti­zen­öt­szö­rö­sé­ért, 2,4 mil­lió ame­ri­kai dol­lá­rért vet­ték meg. A fi­ná­lé­ban há­rom ér­dek­lő­dő ma­radt: egy ho­mály­ban ma­ra­dó lett üz­let­em­ber, Lars von Trier dán ren­de­ző és Mi­ha­il Meny, Orosz­or­szág ivanovói kör­ze­té­nek kormányzója, Tar­kovszkij szű­kebb pát­ri­á­já­nak kép­vi­se­lő­je.

Magyar dokumentumfilm (1974)

„Oly kor­ban él­tem én e föl­dön, / mi­kor az em­ber úgy el­al­ja­sult, / hogy ön­ként, kéj­jel ölt, nem­csak pa­rancs­ra” — ír­ta 1944-ben, nem sok­kal ha­lá­la előtt Rad­nó­ti Mik­lós, akit a nyi­la­sok Ab­dá­nál agyon­lőt­tek. Tra­gi­kus sor­sá­ban osz­to­zott Szerb An­tal is, őt a balfi mun­ka­szol­gá­la­tos tá­bor­ban gyil­kol­ták meg 1945. ja­nu­ár 27-én. Ket­te­jük sor­sa több pon­ton ta­lál­ko­zik. Mind­ket­ten erő­sen kö­tőd­tek Sík Sán­dor­hoz, a je­les köl­tő-pap­ta­nár­hoz. Szerb An­tal a bu­da­pes­ti pi­a­ris­ta gim­ná­zi­um­ban is­mer­ke­dett meg ve­le, a ma­gyar­órá­kon kí­vül az ön­kép­ző­kör­ben és a cser­kész­élet­ben is gyak­ran ta­lál­koz­tak, és Sík ta­nár úr tá­mo­gat­ta di­ák­ja írói szárny­pró­bál­ga­tá­sa­it. (Rad­nó­tit Sík Sán­dor fi­a­ként sze­ret­te, s 1943-ban ő ke­resz­tel­te meg.)

Dán – német vígjáték (2005)

Hit és ab­szur­di­tás vi­szo­nyá­val kap­cso­lat­ban gyak­ran elő­ke­rül Søren Kier­ke­gaard mun­kás­sá­ga. A ne­ves dán fi­lo­zó­fus élet­mű­vé­vel még csak is­mer­ked­tem a 2005-ben ké­szült Ádám al­mái el­ső meg­te­kin­té­sé­nek ide­jén. E film va­ló­ban vég­le­te­sen ab­szurd, ám egé­szen más­képp, mint vár­nánk.