Remény a gyermektelen pároknak

A lelkipásztori segítség lehetőségeiről

Meddő kérdések az élet kultúrájának fényében címmel április 9-én egész napos előadás- sorozatot és képzést tartottak papoknak, lelkivezetőknek és a téma iránt érdeklődőknek. Bíró László családreferens püspököt arról kérdeztük, milyen tanácsot adhatnak a lelkipásztorok azoknak a házaspároknak, akik a meddőség problémájával fordulnak hozzájuk.

– Mindenképpen fontos, hogy reményt adjunk ezeknek az embereknek, és megnyugtassuk őket: van lehetőségük arra, hogy családdá, édesapává, édesanyává váljanak. Vagy úgy, hogy a különböző, egyházilag is megengedett módszerekkel mindent megtesznek az új élet megfoganásáért, vagy pedig az örökbefogadás révén. Nincs reménytelen helyzet. Nagyon lényeges, hogy a házaspároknak elsősorban a lehetséges megoldásokról beszéljünk, és ne a tilalmakról. Tovább kell adnunk az egyháznak azt a meggyőződését, hogy az el nem fogadott módszerek, a tiltások csupán látszólagos nemek, valójában az életre mondott igenek.

„Mert a nagyi mindent megenged neki…!”

Felkészülő

– csattanunk fel olykor elkeseredetten, és a szülőtársak megértő fintorral legyintenek: persze, minden érthető, nehéz következetesnek maradni, ha egyszer a nagyi elkényezteti az unokáját…

Mert a nagyi gumicukrot ad neki ebéd után – hát persze, hogy itthon is követeli a gyerek. A nagyinál lehet ugrálni az ágyon – érthető, ha ezek után itthon sem tudja megállni. A nagyi megengedi, hogy énekeljen az asztalnál – ki várhatná el, hogy itthon csendben beszélgessen? Reménytelen a helyzet, kialakultak a rossz szokások, és amit a gyerek egyszer megszokott, azon szinte lehetetlen változtatni…

Alkoholfogyasztás a családban

Felkészülő

A legtöbb családban az alkoholfogyasztás a mindennapok természetes velejárója. Ugyanakkor az alkoholfogyasztási szokásokról általában nem szoktunk beszélgetni sem egymással, sem gyermekeinkkel. (Bármilyen megdöbbentő, ezt a témát legtöbbször éveken át ott sem hozza szóba senki, ahol az alkoholbetegség már komoly gondokat okoz.) A szülők és az őket figyelő gyermekek vagy fiatalok számára magától értetődő, hogy az ünnepekhez, a különböző közösségi alkalmakhoz vagy akár a vacsorához is hozzátartozik egy-egy pohár alkoholos ital.

Bilincsben a damaszkuszi úton

„Az Úrnak lelke van rajtam (…), hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek, és (…) hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat” (Lukács 4,18)

Kedves Olvasó!

Csupán néhány alapvető adatot közölhetek magamról: katolikus hitét gyakorló, negyvenegy éves, nős férfi vagyok, egy kamasz fiú édesapja. Jelenleg jogerős börtönbüntetésemet töltöm. Nevem közlése az adott körülmények között különböző jogi akadályokba ütközne, ezért névtelenül írok arról, hogyan találtam meg lelki békémet a börtönben.

A fogva tartásom előtti éveimről annyit érdemes tudni, hogy mélyen vallásos családból származom. Szüleim és keresztszüleim az „átkos” rendszerben is felvállalták hitüket, és én velük együtt jártam vasárnaponként szentmisére, felvettem az elsőáldozás és a bérmálás szentségét, majd jó eredménnyel érettségiztem az egyik legpatinásabb egyházi bentlakásos középiskolában. Az egyetemi évek alatt kezdett kitágulni a világ, és a bulik, ivászatok, „nőzések” előtérbe kerültek a misékkel szemben. Később a munkahelyi karrierem és a pénzkereset, majd a családalapítás végképp elnyomta a vallásos lelkületemet, és csak a „földi javak” megszerzésére törekedtem. Sikeres vállalkozóként szinte mindent megkaphattam, amit csak akartam, és a családom sem szenvedett hiányt semmiben.

A börtönrácsoktól a jó pásztor felé

„Engedjétek hozzám…”– mondta az Úr Jézus a kisdedekkel kapcsolatban, s most a jogerősen elítélt fogvatartottak számára nyílik erre lehetőség a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben. Az 1842-ben épült patinás intézetben a büntetésüket töltők – természetesen csupán az alkalmakra önként jelentkezők – lelkigondozásban részesülnek. A legutóbbi idők egyik lélekemelő eseménye a húsvéti istentisztelet volt, amely immár jeles hagyománnyá vált a nemrégiben felújított börtönkápolnában. Az ünnepi szentmisét idén Stella Leontin kanonok-plébános és Varga László római katolikus börtönlelkész mutatta be a vallásos elítéltek, illetve a börtön dolgozói számára. A szertartás zenei kíséretét Unterwéger Zsolt kántor-karnagy és az elítéltekből alakult Szent Dávid zenekar biztosította.

Találkozni a fiatalok értelmével, szívével és jellemével

Pasztorációs konferenciát tartottak az egyetemi lelkészek

A felsőoktatási intézmények képzik a jövő értelmiségét. Azok a fiatalok, akik ma egyetemeken és főiskolákon tanulnak, holnap majd egy-egy terület magasan képzett szakemberei lesznek. Ők fogják tanítani gyermekeinket, ők irányítják majd az országot. Ezért is különleges területe a lelkipásztori munkának az egyetemi és főiskolai ifjúság lelkigondozása. Az Egyetemi Lelkészek Pasztorációs Konferenciája, melynek idén a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémia adott otthont, alkalmat nyújtott arra, hogy megoszthassák egymással tapasztalataikat azok, akik az egyetemi lelkészségeken foglalkoznak az értelmiség soron következő nemzedékével.

Krisztus a fõ kollégista

Henczel Szabolcsot, a Nyugat-magyarországi Egyetem egyetemi lelkészét, a soproni Szent Pál Katolikus Szakkollégium igazgatóját arról kérdeztem, vajon miben tér el egy plébánia és egy felsőoktatási intézmény lelkipásztori ellátása.

– Nemcsak a belvárosi Szent György-plébánia tartozik hozzám, hanem három középiskola is. Bár ennek a plébániának a legkisebb a lélekszáma, nagyon sok fiatal van itt. Még az elődöm kezdett el követni egy olyan lelkipásztori módszert, amelynek lényege, hogy a plébánia lelkiségi központ legyen. Ezért elég sok közösség van jelen nálunk. Megtalálható itt az Antiochia, a keresztény édesanyák Szent Mónika közössége és a Cursillo is. Ezek rendkívül sokféle alkalmat kínálnak nem csupán azok számára, akik a plébániához tartoznak, hanem a diákoknak is.

A szakkollégiumban hatvanan laknak. A soproni egyetemisták fele, ötszáz fiatal tartozik az egyetemi lelkészséghez. Aktívan körülbelül százhúszan vesznek részt programjainkon.

Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye

Országjáró

Párkapcsolati Műhely a Parázs szervezésében

Párkapcsolati Műhelyt szervez a kecskeméti Parázs Pasztorális Központ június 21–22-ére. A péntek estétől szombat estig tartó interaktív műhely lehetőséget ad az elmélyülésre egy-egy témában, és segítséget nyújt a kapcsolatok építésében, illetve kibontakoztatásában. A jelentkezésnek nem feltétele az előző műhelyeken való részvétel. Szeretettel várják az együtt járókat, a jegyes- és házaspárokat. A jelentkezési határidő június 10. Bővebb információ és jelentkezési lap a www.parazskozpont.hu oldalon található.