Ka­lan­dos is­mer­ke­dés a misszi­ó­val

Im­már má­so­dik al­ka­lom­mal ren­dez­ték meg a Szent Gyer­mek­ség Mű­vé­nek vá­ci egy­ház­me­gyés ta­lál­ko­zó­ját. A Pá­pai Mis­­szi­ós Mű­vek­hez – a Va­ti­kán mis­­szi­ós tár­sa­sá­ga­i­nak össze­fo­gó szer­ve­ze­té­hez – tar­to­zó gyer­mek­szer­ve­zet­nek az egy­ház­me­gyé­ben mű­kö­dő cso­port­jai áp­ri­lis 13-án, Má­ria­bes­nyőn ta­lál­koz­tak egy­más­sal.

Fe­renc pá­pa ta­nács­adói az egy­ház­kor­mány­zás­ban

A va­ti­ká­ni ál­lam­tit­kár­ság áp­ri­lis 13-án köz­le­ményt bo­csá­tott ki, amely­ben ar­ról tá­jé­koz­tat, hogy Fe­renc pá­pa a konk­lá­vét meg­elő­ző ál­ta­lá­nos kong­re­gá­ci­ók so­rán fel­me­rült ja­vas­la­to­kat fi­gye­lem­be vé­ve lét­re­ho­zott egy bí­bo­ro­sok­ból ál­ló cso­por­tot, amely­nek fel­ada­ta az lesz, hogy ta­nác­­csal lás­sa el a szent­atyát az egye­te­mes egy­ház ve­ze­té­sé­vel kap­cso­lat­ban, és ta­nul­má­nyoz­za a ró­mai kú­ri­á­ra vo­nat­ko­zó Pastor bonus apos­to­li kons­ti­tú­ció fe­lül­vizs­gá­la­tát. Federico Lom­bar­di szent­szé­ki szó­vi­vő saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján ki­emel­te, hogy az ál­lam­tit­kár­sá­gi köz­le­mény min­den­kép­pen ma­gas szin­tű, nagy je­len­tő­sé­gű dön­tés­re utal. A pá­pa egy hó­nap­pal meg­vá­lasz­tá­sa után meg akar­ta mu­tat­ni, hogy fi­gye­lem­be vet­te és a gya­kor­lat­ban is sze­ret­né meg­va­ló­sí­ta­ni a bí­bo­ro­si kol­lé­gi­um­nak azo­kat a ja­vas­la­ta­it, ame­lyek a konk­lá­vé előt­ti kong­re­gá­ci­ók so­rán me­rül­tek fel.

Folytatódik a bol­dog­gáava­tá­si el­já­rás

A szeged–csanádi püs­pök­sé­gen áp­ri­lis 10-én saj­tó­tá­jé­koz­ta­tót tar­tot­tak, amely­nek té­má­ja a „leg­szö­ge­dibb szögedi” nép­rajz­tu­dós 2005-ben meg­in­dí­tott bol­dog­gáava­tá­si el­já­rá­sá­nak do­ku­men­tu­ma, az úgy­ne­ve­zett Po­zí­ció be­mu­ta­tá­sa és át­adá­sa volt az egy­ház­me­gye ré­szé­re. Az olasz nyel­vű kö­te­tet (cí­me: Positio super vi­ta, virtutibus et fama sanc­ti­ta­tis) Ruppert Jó­zsef pi­a­ris­ta posz­tu­lá­tor (ügy­vi­vő) nyúj­tot­ta át az el­já­rást foly­ta­tó Kiss-Rigó Lász­ló me­gyés fő­pász­tor­nak. 2012-re ké­szült el a több száz ol­da­las irat, amely Bá­lint Sán­dor élet­szent­ség­ét bi­zo­nyít­ja, éle­te írá­sai és a meg­hall­ga­tott ta­núk val­lo­má­sai alap­ján.

A Bu­da­pest 100 el­ne­ve­zé­sű kez­de­mé­nye­zés­nek kö­szön­he­tő­en áp­ri­lis el­ső hét­vé­gé­jén a szé­le­sebb nagy­kö­zön­ség is meg­cso­dál­hat­ta az idén száz­éves kő­bá­nyai Szent Lász­ló-plé­bá­ni­át. Az 1913-ban épült sze­cesszi­ós pol­gár­ház a Szent Lász­ló tér 25. szám alatt ta­lál­ha­tó, és 1970 óta a plé­bá­nia tu­laj­do­na. A hi­val­ko­dó­nak nem ne­vez­he­tő, vissza­fo­gott épü­le­tet je­len­leg fel­újít­ják, de kis­sé ro­mos ál­la­po­tá­ban is nagy­sze­rű­en il­lesz­ke­dik a kör­nyék sze­ces­­szi­ós mi­li­ő­jé­be. Sorg An­tal ter­vei alap­ján ké­szült.