Ha kiskertünkben kinyílnak a nárciszok, akkor már biztosan itt a tavasz. Idén is ez történt, bár sokkal tovább vártunk a jó időre, mint az elmúlt években. A természet azonban csodálatos, és hamar behozza a lemaradását. Alig néhány napja süt simogatón az életadó nap, és a gyümölcsfák máris virágba borultak. Rózsaszín, fehér díszruhát öltöttek magukra, s szégyenlős kisasszonyként fogadják a dolgos méhek zümmögő bókjait. A jácintok, tulipánok, fehér vagy sárga nárciszok a hosszú téli tétlenséget követően boldogan nyújtózkodnak, olykor mintha hallanám is incselkedő kacagásukat.

Április utolsó vasárnapja a testvérvárosok világnapja. Világszerte működik a városok között a jó partneri viszonynak ez a formája. Az ötlet nem új keletű. Legelőször a német Paderborn és a francia Le Mans kötött ilyen jellegű barátságot, több mint ezer esztendővel ezelőtt, 836-ban.

A mai értelemben vett testvérvárosi együttműködések leginkább a XX. század derekától kezdve alakultak ki. Az Európai Bizottság 1989-től támogatni kezdte a régi partneri viszonyok felelevenítését, illetve újabb kapcsolatok kialakítására ösztönözte a városokat.

Amikor április 6-án Andrissal és egy amerikai madarász házaspárral megérkeztünk a Kiskunságba, először éreztem úgy, hogy most már tényleg közel az igazi tavasz. A felhők közül időnként ránk mosolygott a nap, és bár néha hideg szél kerekedett, az elmúlt esős napok után valódi kirándulóidőnek örülhettünk. Az elolvadt sok hó és a folyamatos esők tengerré változtatták a pusztát, amerre néztünk, mindenütt víz csillogott. Persze akadtak madarak, amelyek éppen ennek örültek.

Fogmosási technikák

Óvodai csoportunkban a gyerekekkel fogmosáshoz készülődtünk. Újra elmondtam és megmutattam, hogyan is kell fogat mosni. A négyéves Lacika egyszer csak megszólalt: „Óvó néni, kérem, a Tata nem így mossa!” „Hát hogyan, kisfiam?” – kérdeztem tőle. „ő kiveszi” – mondta.