Országunk védelmezője

De valamennyi jelképünk közül a legnagyobb a magyar történelem legcsodálatosabb asszonya, országunk védelmezője, minden kegyelem forrása: a Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya. Magna Domina Hungarorum. Szent István király országunk fennmaradásának gondjai közepette ajánlotta fel hazánkat Máriának, égi anyánknak. Harcaink buzdító jelszava, imáink közvetítője: Mária.


A török idők viszontagságainak idején született meg egykori ősi himnuszunk, a Boldogasszony Anyánk, a budavári Nagyboldogasszony-templom ünnepi szentmiséinek örök záróimádsága. Esterházy Pál nádor könyörgő imájába foglalta a Szűzanya szent nevét: „Jó Anyánk! Te uralkodjál felettünk!” Ady Endre így fohászkodik A pócsi Mária című versében: „Regina Vitae és maga az Élet, (…) / Ma, csúf napomon, Veled hadd beszélek. // (…) S most hirtelen csak Tégedet keres /Egy szüzetlen és bűnös kálvinista.”

Az ökumenizmus forrása lehet Mária – mondta II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor. Ne politikai, teológiai ellentét legyen, hanem az összefogás jelképe, Szent István király végrendelete alapján minden magyar, hívő vagy nem hívő között.

E gondolatok jegyében nagy-nagy örömmel várhatjuk a közeljövő méltó művészi alkotását: Mátyássy László szobrászművész Magyarok Nagyasszonyát. A Mária a gyermek Jézussal című szobrot alkotója az egyház ősi ikonográfiai példái alapján mintázta meg. A szobor kicsinyített bronz és ember nagyságú gipszmásolata a Várnegyed Galériában tekinthető meg a művész és felesége kiállításán, április 26-áig.

A végleges, négy méter magasságú bronzszobrot az építési engedélyek birtokában, Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed megújításáért felelős kormánybiztos és sokak támogatásával, az IMMACULATA Alapítvány és Klukon Edit kurátor kezdeményezésére kívánják elkészíteni és elhelyezni a budai Vár déli kortinafalán. A kormánybiztos hozzájárulásával az építési engedélyezési terveket Váncza László Ybl-díjas építészmérnök készítette. „Ma, egy profanizálódó korban talán még nagyobb szükségünk van a legtisztább női, pontosabban anyai minőséget megjelenítő szimbólumokra” – írja a kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás. Méltó befejezésül idézem Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajzkutató költői szavait, amelyeket a szobor megtekintése után írt: „Budapest népének, függetlenül attól, hogy ki mit vall, kiben hisz, ez a veretes Mária-szobor spirituális erőt sugároz, s az olyannyira vágyott belső nyugalom ígéretét hordozza. Nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem mindenkinek, aki hazánkba téved, és föltekint a várfokra. Fölragyog a magasban az Anya alakja, a sajátja éppen úgy, mint az emberiségé…”

a szerző  építész