Nárciszok völgye

A nárciszt már a régi görögök is kedvelték és termesztették. A mitológiai növény történetét Ovidius Átváltozások (Metamorphoses) című alkotásának harmadik könyvében olvashatjuk: Narcissus, a gyönyörűséges, de bátortalan ifjú visszautasította az érte epekedő Ekho szerelmét. A nimfa belepusztult viszonzatlan érzelmeibe; csontjai sziklákká váltak, és csak a hangja – a visszhang – maradt meg. Aphrodité azzal büntette meg a fiút, hogy amint a tiszta forrás vize fölé hajolt, és meglátta saját képmását – beleszeretett. Önmaga iránti reménytelen szerelme a halálát okozta, ám holtteste virággá változott, amelyet nárcisznak neveztek el.


Rá is emlékezhetünk a Nárciszok völgyében, amely Kárpátalja középső részén, a huszti járás területén, a Kiresi tisztáson található. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő védett, több mint kétszázötven hektáros terület az egyetlen olyan hely Ukrajnában, ahol a keskenylevelű nárcisz természetes környezetben, összefüggő területen virágzik.Azottélőnövények feltehetően a jégkorszak idején jelentek meg, amikor a környező hegyekből jelentős sártömeg ömlött a völgybe, magával hozva a hegyvidéki élővilág gyökereit. A nárciszok május elején virágzanak, bódító illatot árasztva. E szépséges hely, a Nárciszok völgye a Husztot elkerülő Ökörmezőre vezető út mellett, Kőrösös település után található. A virág egyébként Huszt jelképe, a város címerében is szerepel. A nárciszok virágzása idején, májusban rendezik meg minden évben az Arany nárcisz énekfesztivált. S hogy az élőlények között milyen szoros a kapcsolat, azt jól példázza a következő terv: a nárciszmezőt a szakemberek bivalyok betelepítésével szeretnék megóvni a pusztulástól. E nemes jószágok ugyanis éppen azt a cserjét legelik jó étvágygyal, amely a nárciszok elől elszívja a nedvességet.