Baráti körben

Országjáró

Tábori Püspökség

Katonák, tábori lelkészek az evangélium szellemében végzett szolgálatról

Talán soha nem volt még olyan fontos a laikusok szerepvállalása az egyházban – Magyarországon különösképpen –, mint napjainkban. Nemcsak azért, mert évről évre kevesebb a pap, hanem azért is, mert egyre fontosabbá válik a keresztény értékek, a krisztusi tanítás közvetlen megjelenítése ott, ahol hivatásánál fogva csak a világi tud jelen lenni. A katonai ordinariátus 2011. október 1-jén azzal a céllal hozta létre a Katolikus Tábori Püspökség Baráti Körét, hogy „biztosítsa a találkozást Isten és ember, ember és ember között”. Mégpedig úgy, hogy meghívja az alakulatoknál szolgáló katonákat, az ott dolgozó civil munkatársakat, hogy a „tábori püspökség jelenlétét tegyék valóságossá a Magyar Honvédségen belül”.

Ahol a templom az ateistáké is

Országjáró

Pécsi Egyházmegye

Már Szekszárdról látni. Más irányból is biztos tájékozódási pont. Kiemelkedik a tájból. Itt valóban igaz: toronyiránt lehet tájékozódni. A bátaszéki templom nyolcvan méternél magasabbra nyúlik. Néhány napja azonban megváltozott a neogótikus, székesegyház nagyságú templom képe. Mintha egytornyú Notre-Dame lenne: harmincméteres karcsú süvegét levágták. Majd fölszedték a templomot elzáró kerítést, s április 13-án – több hónapi kihagyás után – ismét az idén száztíz éves istenházában mutattak be szentmisét. De menjünk közelebb…

„Szeressétek egymást!” (Jn 13,31–33a 34–35)

A Biblia üzenete

A halálba induló Jézus – a János-evangélium szerint – az utolsó vacsora alkalmával megismétli övéinek az új parancsolatot: „Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást ti is!” És itt rögtön emlékezünk János első levelének 4. fejezetére, ahol – mintegy Jézus szavait kommentálva – a szeretett tanítvány megadja e parancsolat legmélyebb teológiai indokát, forrását: „Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van. Mindaz, aki szeret, Istentől született, és ismeri az Istent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet.” (1Jn, 47–8)

Az egyetlen Főpap

Szerzetesség és liturgia

A húsvéti idő szentmiséinek egyik prefációja szerint Jézus főpap. Vajon mit jelent ez? A Zsidókhoz írt levél számos helye szerint Jézus szenvedése és halála olyan áldozat volt, amelyben az Atya kiengesztelődött; ez az áldozat az Úr feltámadásával egyetlen és örök érvényű áldozattá lett: nincs értelme többé más áldozatnak s így kultusznak Isten iránt.

A szamariai asszony hite

Görögkatolikus lelkiség

A húsvét örömteli ünneplésének áradatában egy újabb példát állít szemünk elé görögkatolikus egyházunk a szamariai asszony vasárnapján. A hit évében hitünk erősítése szempontjából ennek különleges jelentősége van. Az ünnepi evangéliumi történetből (Jn 4,5–42) végigkövethetjük a meglehetősen bűnös nő (bár ne ítélkezzünk, mintha jobbak lennénk, mert megítéltetünk) hitének és a belőle forrásozó életének alakulását. A Jézussal való találkozás felemelte őt, s a benne csírájában meglévő hitet tanúságtevő életté fejlesztette. Liturgikus énekünk még ennél is többet mond, egyenesen az üdvösségéről szól: „A szamariai asszony hittel jövén a forráshoz meglátta a bölcsesség vizét: téged, és abból bőségesen részesülvén, örökké mindenkor dicsőségessé lett, s a magasságbeli országot elnyerte.”

Cottolengo Szent József április 29.

A hét szentje

Mélyen vallásos, tizenkét gyermekes család első gyermekeként született 1786-ban. Már egészen fiatalon elhatározta, hogy a papi hivatást választja. 1811-ben, Torinóban szentelték fel. Jó képességei láttán a Torinói Egyetem teológiai karára küldték, ahol 1816-ban doktorált. Püspöke a város Corpus Domini-templomának káptalanjába helyezte kanonokként. Itt teljesedett ki a szegények iránti szolgálata.

Tavaszi hangok

Kilépve az ajtón megsimogat a növekvő-változó hold. Most még kifli, néhány nap múlva D betűt rajzol. Róma ilyenkor C-t mond: crescit – növekszik. A szobában téli vágott nádszálak állnak a sarokban, könyvek társaságában. Pascal meditált egykor a „gondolkodó nádszálról”. Nagyságáról és nyomoráról. A test magában foglalja az egész fejlődést, „mérhetetlenné tágul az öntudat által, egészen a csillagokig terjed”.

Máter Gabriella vértanú emlékezete

Az orsolyita szerzetes nővér ötven éve hunyt el a nagyváradi börtönben

XVI. Benedek emeritus pápa a hit évét megnyitó, Porta fidei (A hit kapuja) kezdetű levelének 13. pontjában így fogalmaz:
„Ebben az évben döntő lesz felidéznünk hitünk történelmét, melyben megmutatkoznak az életszentség és a bűn közötti szakadék kifürkészhetetlen mélységei. Míg az életszentségben láthatóvá válnak azok a kincsek, amelyekkel férfiak és nők életük tanúságtételével hozzájárultak a közösség növekedéséhez és fejlődéséhez, a bűnnek folyamatos és őszinte megtérésre kell késztetnie mindenkit, hogy megtapasztalhassák a mindenkihez közeledő Mennyei Atya irgalmát. (…) A vértanúk hittel adták oda életüket, hogy tanúskodjanak az evangélium igaz voltáról, mely átalakította és képessé tette őket arra, hogy üldözőiknek is megbocsátva eljussanak a szeretet legnagyobb fokára.”

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.