Az üldözöttek védelmében

Eb­ben a vo­nat­ko­zás­ban na­gyon fon­tos le­vél­re ta­lált az esz­ter­go­mi Prí­má­si Le­vél­tár­ban Ba­logh Mar­git, a tör­té­net­tu­do­mány­ok kan­di­dá­tu­sa, ki­vá­ló egy­ház­tör­té­ne­ti ku­ta­tó. Angelo Rotta cím­ze­tes ér­sek 1944. ok­tó­ber 25-én Serédi Jusztinián bí­bo­ros her­ceg­prí­más­hoz in­té­zett olasz nyel­vű hi­va­ta­los le­ve­lé­ben szó sze­rint idéz­te a Szent­szék­től ka­pott vá­lasz­le­ve­let is:

„Azt hi­szem, Witz Bé­la bu­da­pes­ti ál­ta­lá­nos hely­nök már je­len­tet­te azo­kat a lé­pé­se­ket, ame­lye­ket a nun­ci­a­tú­ra tett a mi­nisz­ter­ta­nács új el­nö­ké­nél (Szálasi Fe­renc) és a kül­ügy­mi­nisz­ter­nél (Ke­mény Gá­bor) a ka­to­li­kus egy­ház jo­ga­i­nak és ér­de­ke­i­nek vé­del­me cél­já­ból és a zsi­dók el­le­ni sú­lyos ül­dö­zés eny­hí­té­se ér­de­ké­ben”– ír­ta Angelo Rotta. Mind­er­ről tá­jé­koz­tat­ta a Szent­szé­ket is, s vá­la­szul a kö­vet­ke­ző táv­ira­tot kap­ta:

---

„A szent­atya fáj­da­lom­mal ér­te­sült a hí­rek­ről, ame­lye­ket kö­zölt. Meg­elé­ge­dés­sel nyug­táz­za a nun­ci­a­tú­ra igye­ke­ze­tét, és kü­lön­le­ges apos­to­li ál­dá­sát kül­di. Foly­tas­sa a Szent­szék fel­hí­vá­sa­i­hoz kap­cso­ló­dó köz­ben­já­rá­sát oly sok em­ber ér­de­ké­ben, aki­ket val­lá­suk, szár­ma­zá­suk vagy po­li­ti­kai be­ál­lí­tott­sá­guk mi­att ül­döz­nek, és akik erő­sza­kot szen­ved­nek. Ar­ra szó­lí­tom fel Ex­cel­len­ci­á­dat, hogy jól is­mert szor­gal­má­val foly­tas­sa jó­té­kony te­vé­keny­sé­gét a püs­pö­ki kar­ral együtt­működ­ve, to­vább­ra is kö­vet­ve a szent­atya in­tel­me­it, és meg­mu­tat­va, hogy az egy­ház e ne­héz kö­rül­mé­nyek kö­zött sem szűnik meg be­töl­te­ni a sze­re­tet egye­te­mes mis­­szi­ó­ját. Se­gít­se az Úr és áld­ja meg Ma­gyar­or­szá­got, hogy a je­len­le­gi nem­ze­ti vál­sá­got túl­él­je, és lel­ki­leg új­já­szü­les­sék!”

A le­vél ér­té­kes bi­zo­nyí­té­ka XII. Piusz pá­pa em­ber­men­tő te­vé­keny­sé­gé­nek és Angelo Rotta (1871–1965) ér­sek, XXIII. Já­nos pá­pa ba­rát­ja em­ber­sé­gé­nek.