Szent László ma is üzen

Nő és férfi kapcsolatáról – ahogy Isten elgondolta

Minden földnek megvannak a szentjei: az előttünk járók beélték-lakták a helyet, az ő nyomaikon lépkedünk. Szentjeink életének illata-hitele összefonódik azzal a vidékkel, ahol éltek, azzal a kultúrával, világgal, amelyben működtek, és mindezekkel meghatározzák, alakítják az utánuk élők világát. Minden szent – mélyen Istenhez kapcsolódó ember – hatása megrendítően nagy, eltörölhetetlen, s meg-megújulóan tudatosul bennünk mindaz, amit köszönhetünk nekik. Reményünket éleszti, ha azon tűnődünk, egy-egy igaz életút, hiteles személyiség hogyan világít át évszázadokon – üzenetük nem homályosul el, nem porosodik be. Eleven, élő, fiatal, dinamikusan ható az életük: Szentlélektől áthatott, erővel sugárzó, irányt adó.

Kapaszkodó az elesetteknek

Napjainkban jelent meg az Éghajlat Kiadó gondozásában Jókai Anna és Kozma Imre atya közös kötete A remény ablaka címmel. A könyvben az írónő a balassagyarmati börtönben tett látogatásairól is említést tesz.

Kérésünkre a Kossuth-díjas írónő arról a legutóbbi alkalomról beszélt, amikor a Balassagyarmati Fegyház és Börtön kápolnájában tartott előadást a fogvatartottaknak. Nem mindennapi élményeit és látogatásának indítékait így foglalta össze:

– Elgondolkodtam azon, miért is megyek én előadást tartani az elítélteknek. Azért, mert esetleg jólesik a hiúságomnak, hogy ezt is meg tudom tenni? Mert ugye ki szeret börtönbe menni… Vagy valóban azért, mert azt gondolom, hogy talán tehetek valamit ezekért az emberekért?

Új közösségi élettér Budapest szívében

Aulát építenek a Congregatio Jesu iskolájában

Hatalmas utat tett meg napjainkig a Ward Mária alapította Congregatio Jesu (korábban Angolkisasszonyok) szerzetesrend, és az általa fenntartott Budapesti Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium, amely a főváros egyik legnagyobb múltra visszatekintő oktatási intézménye.

A történelem viharaiban a rendalapító négyszáz éves öröksége, a régi hagyomány nem élhetett tovább folyamatosan. A rend néhány évtizedes kihagyás után a rendszerváltozás utáni években az öregdiákok lelkesedésének és segítségének köszönhetően éledt újjá. A semmiből felnövekvő, tizenkét évfolyamos intézményben létrejöttek és felnövekedtek az évfolyamok, s az iskola elérkezett történetének ahhoz a szakaszához, amikor már nem a mennyiségi gyarapodásra, hanem a minőségi fejlődésre kell törekednie ahhoz, hogy a közoktatás területén valóban versenyképes intézménnyé erősödjön, és visszaszerezze régi helyzetét, befolyását.

Osztálytábor

Felkészülő

A nyári szünet kezdetét sok gyerek számára az utolsó tanítási nap után nem sokkal kezdődő osztálytábor jelenti. Az utazás izgalma, a még ismeretlen helyszín, a közös játékok, a felszabadult együttlét nagy lehetőség tanárnak és diáknak is arra, hogy ne a megszokott körülmények között találkozzanak.

Idei táborunkat egy kis cserháti faluba, Terénybe szerveztük. A johannita lovagrend által működtetett vendégházban szálltunk meg. A gyerekek izgalommal várták, hogyan szállásoljuk el őket. Két nagy és több három-, négy-, illetve ötágyas szoba állt rendelkezésünkre. Mivel az osztályban jóval több a lány, kézenfekvőnek látszott, hogy ők menjenek a nagy szobákba, a fiúk pedig a kicsikbe.

Váci egyházmegyei találkozó

Pünkösdi lelkülettel Pásztón

Kilencedik alkalommal rendezik meg a váci egyházmegyei találkozót. Idén június 28. és 29. között Pásztó ad otthont az eseménynek. Kecskés Attila plébánost az előkészületekről, a találkozó jelentőségéről kérdeztük.

Honnan származik a találkozó ötlete?

– Beer Miklós váci megyés püspök kezdeményezte, hogy minden évben gyűljön össze egy kétnapos rendezvényen az egész egyházmegye. A cél a kapcsolatok kiépítése, ápolása volt. Kilenc évvel ezelőtt a nógrádsápiak kapták először ezt a feladatot. A helyszín mindig változik, s általában valamilyen különleges oka is van annak, hogy mely település rendezi az eseményt. Idén azért esett ránk a választás, mert ebben az esztendőben lesz húsz éve annak, hogy Pásztó az Egri főegyházmegyétől a vácihoz került.

Közösség a hegyen

A XIX. századi polgár a kristálytiszta, illatos levegőjű Svábhegy felé tekintve elismerően jegyezhette meg, hogy „alig van nagyobb áldása a földnek, mint ezek a hegyek… Ha látnák a pestiek, reggelenként onnan a hegyekről, micsoda sűrű, barna füsttel és gőzzel kevert levegő- iszapban fürdik az egész város, nem mernének lélegzetet venni az utcán…”

Igen, alig van nagyobb áldása a földnek, mint ezek a hegyek, mondhatjuk ma is őszinte elragadtatással, még akkor is, ha azóta tetemesen átalakult a táj. Ha „az illatos fák árnya, a hűs források”, a vándor bajainak, gondjainak gyógyítói, a békesség, az egészség jótékony őrzői mára jórészt a „fejlődés”, a civilizáció áldozatai lettek is, még nem tűntek el teljesen az ember látóköréből…

Templom(ok)ban koncertezik az Omega

Országjáró

A bátaszéki templom felújítását támogatja az Omega együttes. Kóbor János felmenői ebben a Tolna megyei kisvárosban éltek.

Csonka a bátaszéki templom tornya. A hosszú, hegyes sisakot – mely nyolcvankét méter magasan tartotta a keresztet – áprilisban lebontották, mert megbillent és veszélyessé vált. A háromszög alakú oromfalak szintjén, negyvenhat méteres magasságban megerősítették az épületet, és elhelyeztek rajta egy ideiglenes védőtetőt. A Pécsi egyházmegye építésze, Szász Gábor nem szívesen bocsátkozik becslésekbe arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül majd az újjáépítés. Az előzetes számítások kilencvenmilliónál tartanak. Sokrétű a munka, és több fázisa is hatósági egyeztetést igényel. Lehetnek olyan, előre nem látható tűzrendészeti vagy egyéb követelmények, amelyek tovább növelik majd a költségeket. Már a bontás és a megerősítés is jelentős összegbe, ötvenötmillió forintba került.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.