Osztálytábor

Szerző:

Felkészülő

A nyári szünet kezdetét sok gyerek számára az utolsó tanítási nap után nem sokkal kezdődő osztálytábor jelenti. Az utazás izgalma, a még ismeretlen helyszín, a közös játékok, a felszabadult együttlét nagy lehetőség tanárnak és diáknak is arra, hogy ne a megszokott körülmények között találkozzanak.

Idei táborunkat egy kis cserháti faluba, Terénybe szerveztük. A johannita lovagrend által működtetett vendégházban szálltunk meg. A gyerekek izgalommal várták, hogyan szállásoljuk el őket. Két nagy és több három-, négy-, illetve ötágyas szoba állt rendelkezésünkre. Mivel az osztályban jóval több a lány, kézenfekvőnek látszott, hogy ők menjenek a nagy szobákba, a fiúk pedig a kicsikbe.

Váci egyházmegyei találkozó

Szerző:

Pünkösdi lelkülettel Pásztón

Kilencedik alkalommal rendezik meg a váci egyházmegyei találkozót. Idén június 28. és 29. között Pásztó ad otthont az eseménynek. Kecskés Attila plébánost az előkészületekről, a találkozó jelentőségéről kérdeztük.

– Honnan származik a találkozó ötlete?

– Beer Miklós váci megyés püspök kezdeményezte, hogy minden évben gyűljön össze egy kétnapos rendezvényen az egész egyházmegye. A cél a kapcsolatok kiépítése, ápolása volt. Kilenc évvel ezelőtt a nógrádsápiak kapták először ezt a feladatot. A helyszín mindig változik, s általában valamilyen különleges oka is van annak, hogy mely település rendezi az eseményt. Idén azért esett ránk a választás, mert ebben az esztendőben lesz húsz éve annak, hogy Pásztó az Egri főegyházmegyétől a vácihoz került.

Közösség a hegyen

Szerző:

A XIX. századi polgár a kristálytiszta, illatos levegőjű Svábhegy felé tekintve elismerően jegyezhette meg, hogy „alig van nagyobb áldása a földnek, mint ezek a hegyek… Ha látnák a pestiek, reggelenként onnan a hegyekről, micsoda sűrű, barna füsttel és gőzzel kevert levegő- iszapban fürdik az egész város, nem mernének lélegzetet venni az utcán…”

Igen, alig van nagyobb áldása a földnek, mint ezek a hegyek, mondhatjuk ma is őszinte elragadtatással, még akkor is, ha azóta tetemesen átalakult a táj. Ha „az illatos fák árnya, a hűs források”, a vándor bajainak, gondjainak gyógyítói, a békesség, az egészség jótékony őrzői mára jórészt a „fejlődés”, a civilizáció áldozatai lettek is, még nem tűntek el teljesen az ember látóköréből…

Templom(ok)ban koncertezik az Omega

Szerző:

Országjáró

A bátaszéki templom felújítását támogatja az Omega együttes. Kóbor János felmenői ebben a Tolna megyei kisvárosban éltek.

Csonka a bátaszéki templom tornya. A hosszú, hegyes sisakot – mely nyolcvankét méter magasan tartotta a keresztet – áprilisban lebontották, mert megbillent és veszélyessé vált. A háromszög alakú oromfalak szintjén, negyvenhat méteres magasságban megerősítették az épületet, és elhelyeztek rajta egy ideiglenes védőtetőt. A Pécsi egyházmegye építésze, Szász Gábor nem szívesen bocsátkozik becslésekbe arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül majd az újjáépítés. Az előzetes számítások kilencvenmilliónál tartanak. Sokrétű a munka, és több fázisa is hatósági egyeztetést igényel. Lehetnek olyan, előre nem látható tűzrendészeti vagy egyéb követelmények, amelyek tovább növelik majd a költségeket. Már a bontás és a megerősítés is jelentős összegbe, ötvenötmillió forintba került.

„Jogosan” – az érsekség szolgálatában

Szerző:

Országjáró

Veszprémi Főegyházmegye

Harminc esztendeje a veszprémi érsekség jogtanácsosa Udvarhelyi Olivér ügyvéd. Két püspököt, illetve érseket szolgált ez idő alatt: „Szendi érsek úrral tizenkét évet dolgoztam, Márfi érsek úrral immár tizennyolc esztendőre nyúlik vissza kapcsolatunk.” Udvarhelyi ügyvéd korábban a Központi Papnevelő Intézetnek volt öt éven át jogi tanácsadója, utoljára Várszegi Asztrik püspök-főapát mellett.

Asszonyok és ablakok

Szerző:

Országjáró

Három figyelemfelkeltő kiállítással várja az idei nyáron a látogatókat a veszprémi főegyházmegyei múzeum. A Fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben című áttekintés már címével eligazít minket. A bemutató alapgondolata: a fejedelemasszonyok, az erdélyi fejedelmek feleségei – vagy édesanyjai, mint János Zsigmond esetében Izabella királynő – bizonyos típust testesítettek meg. A vallásszabadság kérdése pedig Erdélyben – a királyi Magyarországtól eltérően – sajátos képet nyújtott a XVI–XVII. században. Elegendő itt arra utalni, hogy a tordai országgyűlés 1568-ban a világon elsőként hirdette meg a vallási toleranciát, annak gondolatát, hogy vallási meggyőződéséért senkit nem lehet üldözni. (Azt persze hozzátehetjük, ez a rendelkezés elsősorban a protestánsok védelmében született.)

Somogyi hídépítők

Szerző:

Országjáró

Kaposvári Egyházmegye

Két testvér egymás szomszédságában élt, s miután vitába keveredtek, egyikük mély árkot ásott, hogy elválassza magát fivérétől, akinél később egy ismeretlen ember kopogtatott. Mégpedig azzal, hogy tudna-e valamilyen munkát adni neki. A házigazda azzal hagyta ott, hogy amire hazaér, emeljen egy olyan magas falat az ároknál, amelyen nem lát át a testvére. Útjáról visszatérve azonban látja ám, hogy az ember ahelyett, hogy falat húzott volna, egy hidat épített. „Nem ezt parancsoltam! Nem fogom kifizetni a béred!” – ripakodott rá, ám abban a pillanatban meglátta testvérét a híd túloldalán, és dühösen elindult felé. A híd közepén testvére így szólította meg: „Nem is gondoltam, hogy ennyire szeretsz. Én árkot ások, te pedig hidat építesz felém!” E szavak hallatán nyomban eltűnt a harag a testvér tekintetéből, és meghatódva megölelték egymást.