A Rio de Janeiró-i ifjúsági világtalálkozóval egy időben Pécsen zajló HungaRióra olyan bátor, lelkes embereket várnak, akik vállalják, hogy egy héten át segítenek a baranyai megyeszékhelyre érkező csaknem kétezer fiatal találkozójának gördülékennyé tételében. Eközben természetesen a programoktól sem kell egészen távol maradniuk.
Van még jó hírünk
„Ha tudnám is, hogy holnap lesz a világvége, azért ma még ültetnék egy almafácskát.” A Luther Mártonnak tulajdonított mondást választották mottójául annak a megállapodásnak, amelynek célja, hogy egyedülálló összefogással elősegítsék a Kárpát-medencében fellelhető termesztett gyümölcsfajták fennmaradását, a génállomány biztonságos nagyságának elérését, valamint az eltűnőben lévő, illetve a Kárpát-medencében régóta termesztett kultúrnövényeink újbóli elterjedését.
Az orvostudománytól a bionikáig címmel tartott konferenciát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Semmelweis Egyetem (SE) június 13. és 15. között Budapesten. Európa jelentős egyetemeiről érkeztek PhDhallgatók és professzorok, több mint százan, hogy bemutassák tudományos eredményeiket. Roska Tamás akadémikust, a Pázmány-egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának (ITK) tanárát, a konferencia egyik szekcióvezetőjét arról kérdeztük, mi is ez az egészen új tudományág, a bionika, s vajon világviszonylatban hol tart a magyar bionikai képzés.
Az új evangelizáció útjai
A belga főváros nevét naponta halljuk a hírekben, de sokan talán már nem is emlékeznek arra, hogy egy évvel Budapest előtt az Európai Unió fővárosa is városmissziónak adott otthont. Igen, ott is élnek keresztények lángoló hittel, tanúságtevő szeretettel! Most egy olyan kezdeményezést idézünk fel a brüsszeli misszió eseményei közül, amely számunkra is ösztönzést jelenthet. Az imaestet, amelynek középpontjában a tanúságtétel és a betegekért végzett imádság állt, a belvárosi Szent Mihály-plébániatemplomban tartották.
Elmélet vagy élet
Nekünk aztán volt mindenféle: Sindey, Barbie, Steffi, meg a román árusoktól a bolt előtti téren kapható változat is. Ha a velem egykorú Brigi unokatesómmal találkoztunk, mást sem csináltunk, csak naphosszat barbiztunk. Szombatonként minden barbis cuccunkat hátizsákba pakoltuk, és átbuszoztunk egymáshoz a szomszéd faluba. Hol én mentem, hol meg ő jött. Nem volt nekünk giccses, rózsaszín babaházunk, sem pedig színes-szagos babaruhatárunk. Csak leültünk a földre, és székecskéket-ágyacskákat farigcsáltunk különféle papírdobozokból, ruhának pedig anya varrószobájából csentünk ilyen-olyan rongyokat, anyagokat.
Naponta jelennek meg olyan publikációk – többek között az Új Ember kiadásában is –, amelyek a Rákosi és Kádár nevével fémjelzett diktatúra titkosszolgálatának működéséről rántják le a leplet. Ám ahhoz, hogy megfelelő színvonalú művek születhessenek, szükség van egy olyan háttérintézményre, amely nemcsak őrzi a dokumentumokat, hanem segíti is a kutatók munkáját. Kónyáné Kutrucz Katalint, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesét a levéltár működésének kulisszatitkairól kérdeztük.
A szocializmus időszakában az állambiztonsági szerveknek az volt a feladatuk, hogy figyeljék és nyilvántartsák az állampolgárokat. Titkos nyomozásokat folytattak, és segédkezet nyújtottak a büntetőeljárások lefolytatásához. Ebben az időben az számított államellenes tevékenységnek, amit a fennálló rendszer annak tekintett.
Világ-nézet katolikus szemmel
Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció kezdeményezte, hogy mind a négy állandó miseszövegbe kerüljön be a XXIII. János által az ősi római kánonba beiktatott Szent József-fohász.
A liturgiának, a liturgikus szövegeknek is megvan a maguk története. Napi imádságaink is őrzik szentek, pápák fohászait. Csak két példa: a nem feddhetetlen életvitelű VI. Sándor pápa bűnbánatának köszönhetjük az Üdvözlégy fontos könyörgését: „most és halálunk óráján”. És a szent életű, nagy Mária-tisztelő II. János Pál ajándékozott meg minket a világosság rózsafüzérének „titkaival”, igazságaival.
Ahogy arról előző lapszámunkban is beszámoltunk, június 13-án felavatták Mindszenty József bíboros budai szobrát. Az esemény élénk sajtóvisszhangot kapott: vezető internetes oldalak azon csámcsogtak, hogy az alkotás fej nélkül maradt. Így is volt. Isten tudja, miért, de nem készült el időre a szobor.