Jézusról nevezett Los Andes-i Teréz  július 13.

A Sacré CÉur nővérek intézetében végezte el a középiskolát. Tizennégy éves korában már be akart lépni a kármelbe, de erre még várnia kellett. Ám ez nem akadályozta meg abban, hogy Istennek szentelt, aszketikus, imádságos életet éljen a világban. Tizenöt éves korában egyéni tisztasági fogadalmat tett. A legapróbb dolgokban is az evangéliumot követte. Ugyanakkor nem fordult el az emberektől, sok barátja volt, szeretett sportolni, kedves, vidám és beszédes lány volt. Barátai is tudtak elköteleződéséről, és szívesen kértek tőle tanácsot, amikor lelki problémáik voltak.


Életszentsége akkor teljesedett ki, amikor 1919-ben belépett a Los Andes-i kármelita kolostorba – itt kapta a Jézusról nevezett Teréz nevet. A közösségben is hamar felismerték, hogy Teréz életében egészen különleges módon jelen van Isten. Egy egyéni kinyilatkoztatásból régóta tudta, hogy fiatalon fog meghalni, és ezt egy hónappal a halála előtt gyóntatójának is elmondta. Ezzel együtt boldogan, derűsen és bizalommal élte a noviciátust. Apostolkodni kezdett: több emberrel levelezett, megosztotta másokkal életének és istenkapcsolatának történetét.

Három hónappal a huszadik születésnapja előtt tífuszt kapott. Egészsége gyorsan romlott, ezért az életveszély miatt engedélyezték neki, hogy idő előtt letegye szerzetesi fogadalmát. Végül ő sem kerülhette el a misztikusokat kínzó belső kísértéseket, ám lelkiereje és derűje nem csökkent. 1920 nagyhetében halt meg. Rövid időt kapott itt a földön, de élete teljes volt, a „kis út” igazi megvalósulása. II. János Pál pápa 1993-ban emelte oltárra. Ő az első chilei származású szent.