Szelíd szóval az erőszak ellen

Ferenc pápa felhívására világszerte Szíria békéjéért imádkoztak

Ferenc pápa felhívására világszerte imavirrasztást tartottak szeptember 7-én Szíria és a Közel-Kelet békéjéért. Ezen a napon a római Szent Péter téren a szentatya a megbocsátásról, a párbeszédről és a kiengesztelődésről beszélt. Hazánkban minden egyházmegyében szerveztek imavirrasztást. A Szent István-bazilikában a liturgiát Cserháti Ferenc esztergom–budapesti segédpüspök vezette. Jelen voltak az Esztergom–budapesti főegyházmegye, a Szent István-bazilika, szerzetesrendek, a Sant’Egidio közösség és más lelkiségi mozgalmak, valamint a testvéregyházak képviselői.

Európai egyházak a párbeszéd útjáról

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) közös nyilatkozatot adott ki a Szíria és az egész világ békéjéért felajánlott böjt- és imanap alkalmából, amelyet Ferenc pápa szeptember 7-ére hirdetett meg.

Szembesülve a szenvedéssel, a pusztítással és a halálesetekkel, amelyeket a nemes szír népnek már hosszú ideje el kell viselnie, megerősítjük, hogy nemet mondunk a háborúra.

Első óra az első osztályban

Hogy az arc szép legyen

Az idei tanévtől a magyarországi iskolák első és ötödik osztályában új tantárgyak léptek be. A diákok szülei dönthettek, gyermeküket (vallásuknak megfelelő) hit- és erkölcstanra vagy polgári erkölcstanra íratják-e be, de a két lehetőség közül kötelezően választani kellett. A következő években aztán – felmenő rendszerben – a többi osztályban is hasonló eljárást követnek. Sok vita és ellenérzés előzte meg a (továbbiakban az egyszerűség kedvéért nevezzük így) hittan vagy/és erkölcstan bevezetését. Abban a legtöbben egyetértettek, hogy valamiféle erkölcsi oktatásra (és nevelésre, ami az iskola mint intézmény alapvető feladata volt mindig és maradt, ha mára olykor megbicsaklott formában is) szükség van, s az erkölcs elválaszthatatlan valakinek a világnézeti meggyőződésétől, másként vallási és hitéletétől.

Ferenc pápa és a divatvilág

Van még jó hírünk

Azt hihetnénk, kevés dolog áll távolabb egymástól, mint Ferenc pápa és az haute couture. Ám úgy tűnik, a pápa józan és karizmatikus személyisége még a nagy olasz divatházakra is hatással van – többek között a Dolce & Gabbanára és a Fendire is, amelynek Karl Lagerfeld a kreatív igazgatója. Az angol Vogue magazin cikket közölt erről a tendenciáról, a New York Timesban pedig a neves divatkritikus, Suzy Menkes elemezte a jelenséget. Ferenc pápa szerénysége egyrészt visszafogottabb irányzatot hozott létre az öltözködésben, másrészt visszaadta az egyház tekintélyét a világ szemében, így a tervezők ismét felfedezik és felhasználják a keresztény művészet motívumait.

Like

Ferenc pápa „viselkedésének” megítélése, valljuk be (hisz egymás közt vagyunk), katolikus körökben nem egységes. Magam is fültanúja voltam már elégedetlenkedő megjegyzéseknek. Vannak, akik szerint a pápa túl „laza”, időnként hagyományokat is felrúgó magatartásával nem tesz jót az egyháznak. Nem egy testvérünk számára a Bergoglio-féle stílusváltás a péteri trónon (amely egyre inkább „csak” szék) nehezen emészthető. Nem vagyunk egyformák, s tudom, hogy a sok száz éves hagyományokat emlegetők sem csupán tartalom nélküli, kiüresedett formákhoz ragaszkodnak. Azt is tudom, hogy az idősebb nemzedék tagjainak furcsa lehet egy olyan szentatya, aki a legelemibb (pápai) szokásokat sem tartja be. Fittyet hány a svájci gárdistákra, egyszerűen jó napottal köszön, nem hajlandó egyes pápai ruhadarabokat viselni, olasz családokat hívogat telefonon, és bárkivel tegeződik. S itt a következő eset… Avilághálót is bejárta az a két fotó, amelyen Ferenc pápa (ma nagyon is trendi módon) jókedvű fiatalokkal „pózol” egy okostelefon kamerája előtt.

Pezsgő ősz a jezsuitáknál

A társadalmi felelősségvállalás és a teremtésvédelem jegyében

A Jezsuita Sziget kulturális fesztivál idén ősszel a társadalmi felelősségvállalás témáját állítja a középpontba. Az eseménynek otthont adó budapesti Párbeszéd Háza szeptember 14. és 22. között rengeteg programmal várja az érdeklődőket.

„A katolikus társadalmi tanítás talán »a legjobban védett titka« az egyháznak – kezdi a sajtótájékoztatót fanyar mosollyal Forrai Tamás tartományfőnök. – Annyira védjük, hogy senkinek sem áruljuk el, vagy nem vagyunk képesek rá, hogy érthetően és meggyőzően beszéljünk róla. Pedig a keresztény – és azon belül a katolikus – társadalmi alternatívának óriási irodalma és jól kidolgozott elméleti háttere van, és sokkal többről szól, mint gyakran hiszik: a ruha- és levesosztásról.

Miért nem kell újra megkeresztelkedni?

A hit útja

Az újonnan megtért ember lelkiállapotára jellemző, hogy mindent meg akar tenni, amiről úgy gondolja, hogy Isten akarata szerint való. Isten akarata számára – nagyon helyesen – felette áll minden más szempontnak. Ez az állapota ugyanakkor sebezhetővé is teszi bizonyos olyan, megtévesztő tanításokkal szemben, amelyek az Isten szavára, a Bibliára hivatkoznak. A friss megtérő találkozhat olyan keresztényekkel, akik lelkesen üdvözlik az „új testvért”, de aztán zavarba ejtő kérdéseket tesznek fel. „Meg vagy keresztelve?” Ez eddig rendben is volna, hiszen a keresztség Jézus szava szerint szükséges az üdvösséghez (vö. Mk 16,16). Ám amikor új megtérőnk ezt válaszolja: „Igen, persze, még csecsemőkoromban megkereszteltek…” Nos, ekkor meglepő választ kaphatunk: „Az nem érvényes. A Biblia szerint csak olyan felnőtteket lehet megkeresztelni, akik előbb hitre jutottak. Újra kell keresztelkedned!” És már mutatják is a számos igehelyet az Újszövetségből, ahol világos a menetrend: a nem hívőknek először is hirdetik az evangéliumot, s ha hisznek és megvallják hitüket, megkeresztelik őket… Mit lehet erre válaszolni?

Miért fontos az élet sokszínűsége?

Teremtésvédelem

Halljuk a médiában: megújítja a kormány a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát. Egy újabb idegen szó, jut eszünkbe, majd csicsergő madarakra, virágos rétekre asszociálunk. Megállapítjuk: a természet szép, szükség van néhány nemzeti parkra, hogy hétvégenként gyönyörködjünk egy kicsit a gyerekekkel séta közben… Pedig ennél sokkal fontosabb dologról van szó.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.