A Esztergom–budapesti főegyházmegye hittantanárainak tanévnyitó szentmiséjét Erdő Péter bíboros mutatta be szeptember 6-án a Magyar Szentek templomában. Homíliájában a főpásztor – idézve XVI. Benedek pápa szavait – hangsúlyozta: a hitoktatás során a nevelés mellett a hit leglényegesebb tartalmait is át kell adni. Erdő Péter kiemelte: a hit, amelyet tovább kell adnunk, nem a mi tulajdonunk, hanem az isteni kegyelem műve és ajándéka.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szeptember 3. és 4. között megtartott őszi rendes ülésén többek között szó esett arról, hogy Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa október 19-én a budapesti Szent István-bazilikában boldoggá avatja Sándor István vértanú szalézi testvért. A szentmisén Erdő Péter bíboros, a püspöki konferencia tagjai és Pascual Chávez, Don Bosco Szalézi Társaságának rendfőnöke is részt vesz.
Megemlékezés Recsken
A magyar Gulag áldozataira emlékeztek szeptember 7-én, a recski büntetőtábor megszűnésének hatvanadik és a Recski Szövetség megalakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából, az egykori tábor helyén kialakított emlékparkban. A Nemzeti Emlékhelyen számos meghívott vendég, közéleti személyiség, az özvegyek és a hozzátartozók mellett idős koruk ellenére is megjelentek mindazok a volt recski foglyok, akiknek egészségi állapota lehetővé tette az utazást. A különböző szervezetek képviselői mellett az emlékmű talapzatánál elhelyezte a kegyelet koszorúját Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, valamint Hende Csaba honvédelmi miniszter is. A fővárosi Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola szervezésében a diákok iskolazászlajuk alatt tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.
(Recski riportunkat következő lapszámunkban olvashatják.)
Idén közel tizenötmillió forinttal támogatja a Katolikus Karitász az iskolás gyermekeket. Országszerte összesen mintegy háromezer diák részesül támogatásban, amelyet utalvány formájában kapnak meg a családok. Emellett minden egyházmegye tanszerekkel, iskolatáskával és egyéb felszereléssel is segíti a családokat.
Ferenc pápa homíliája a béke-imavirrasztáson
Megbocsátás, párbeszéd, kiengesztelődés – ezek a béke szavai: a szeretett szíriai nemzetben, a Közel- Keleten, az egész világon!
Feltehetjük a kérdést: mi a jelentősége ennek az üzenetnek? Mit mond ez az üzenet nekem, neked, mindannyiunknak?
Egyszerűen azt mondja, hogy Isten szívében és elméjében világunk „az összhang és a béke háza”, az a hely, ahol mindenki megtalálhatja a helyét, és „otthon” érezheti magát, mert „ez jó”. Az egész teremtett világ harmonikus, jó egységet alkot, de főleg az emberek, akiket Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett, és akik egyetlen családot alkotnak, amelyben a kapcsolatokat a valós és nem pusztán szavakkal hirdetett testvériség jellemzi: a másik férfi és a másik nő fivérem és nővérem, akiket szeretek. A kapcsolat Istennel, aki szeretet, hűség és jóság, visszatükröződik az emberek közötti minden kapcsolatban, és összhangot ad az egész teremtésnek.
Ferenc pápa szeptember 4-én levelet küldött Vlagyimir Putyinnak, az Orosz Föderáció elnökének, aki a húsz leggazdagabb ország szeptember 5- én megkezdődött tanácskozását vezette. A mai, egymástól kölcsönösen függő országokból álló világban szükség van arra, hogy a globális pénzügyi keretek igazságos és világos szabályokkal rendelkezzenek – írja levelében a szentatya. Csak így jöhet létre egy egyenlőbb és testvériesebb világ, amelyben lehetőség nyílik az éhezés leküzdésére, a megfelelő foglalkoztatás elérésére, a mindenkit megillető otthonteremtésre és az alapvető egészségügyi ellátás biztosítására.
Jól tudom, hogy csupa ellentmondásnak tűnik a fenti cím, de hát ilyen ez az európai történelem. Brüsszelben ugyan ma sem csak egykori maoisták, ’68-as anarchisták a hangadók, hanem dolgoznak például kereszténydemokrata politikusok is, de kétségkívül sokan vannak, akik szívesen elfelejtenék – másokkal együtt Robert Schuman nevét és örökségét.
Ráadásul szent életű politikus? Talán bízni lehetett a szavaiban? „A papok” irányították? Ki volt ez a Robert Schuman? Valami középkorból itt felejtett figura? Nem.
Egyházi részvétel a rendőrségi lelkigondozásban?
Szabó Csaba főhadnagy az általa képviselt ügyet nagy lelkesedéssel és meggyőzőerővel képviselő rendőrtiszt. Szeretné elérni, hogy az év végére elkészülő doktori dolgozatában felvázolt koncepció valóra váljon, és országos rendészeti lelkipásztori szolgálat kezdje meg működését, akár önállóan, akár a katonai ordinariátus berkein belül. „Fontos ugyanis a rendőrségi állomány erkölcsi és lelki megerősítése” – hangsúlyozza újra meg újra.
– Mi terelte a figyelmét a kutatási témájára, és miért fontos, izgalmas ez a kérdés az Ön számára? Mennyiben segíti a munkáját, hogy Ön is rendőr, és emiatt belülről látja a szervezetet?
– A doktori dolgozati témám kiválasztásakor fontos szempont volt számomra, hogy a munkámnak gyakorlati haszna is legyen. Erre szinte predesztináltak a tanulmányaim: szociális munka és szociál-pedagógiai diplomával rendelkezem, és a szupervízió témaköréből írtam a diplomamunkámat. Tizennégy éve vagyok rendőr, és az első nyolc évben közterületen dolgoztam. Saját tapasztalatból tudom, mennyire fontos, hogy a rendőröknek legyen kihez fordulniuk a lelki problémáikkal. A pszichológiai szolgálatunk nem képes maradéktalanul eleget tenni ennek a feladatnak, mivel csak a megyei kapitányságokon dolgoznak pszichológusok. És van ez ügyben egy másik gond is. Sok kolléga tartózkodik attól, hogy rendőrségi pszichológus segítségét kérje, mert attól tart, hogy akkor „problémásnak” fogják tartani, és esetleg kétely merülhet fel azzal kapcsolatban, képes-e megfelelően ellátni a munkáját. Kétévente ugyan mindenkinek kötelező részt vennie pszichológiai alkalmassági vizsgálatokon, de azok nem minden esetben kínálnak alkalmat a nehézségek, a munka során átélt traumák kibeszélésére, feldolgozására. Így a rendőrségi munkatársak legtöbbször egyedül maradnak a gondjaikkal, mert sokan nem szívesen viszik haza a munkahelyi stresszt, a párjukat, a családot nem akarják terhelni ilyesmivel. A főnöküket, akivel általában egészen más jellegű a kapcsolatuk, szintén a legritkább esetben keresik meg bizalmas gondokkal, még akkor sem, ha azok szorosan összefüggenek a munkájukkal, és könnyen ki is hathatnak arra. Nagyon fontos, hogy ezzel a hiányossággal kezdeni tudjunk valamit. A rendőr akkor is rendőr marad, ha átöltözik; a pihenőidejében is előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor szükség van a beavatkozására. Rengeteg alkalommal találkozik az állampolgárokkal, akik minden rossz hangulatú esetet követően az egész rendőrségre nézve vonnak le negatív következtetéseket: minden rendőrt durvának, őket vegzálónak fognak elkönyvelni akkor is, ha csak egyetlen ilyen élményük volt. Szerintem ezért is elengedhetetlen, hogy rátaláljunk a kollégák lelki-erkölcsi támogatásának-megerősítésének új módjaira. Végső soron az egész társadalomra kihat, növeli a lakosság biztonságérzetét, ha a magyar rendőrök jó kedélyűek, segítőkészek, udvariasak.