Gyalog, lovon, omnibuszon

Pedig de jó is gyalogolni! Arcunkon ott táncol a napsugár, a szellő olykor incselkedve borzolja hajunkat, s az élő és szép természet minden hangját, rezdülését egészen közelről érezhetjük. A zúgó motorú autóban ülve sosem figyelünk fel a gólyakelepelésre, de a távoli harangszót sem halljuk meg. Rohannak az utakon a különféle luxuscsodák, a türelmetlen vezető tövig nyomja a gázpedált, s ha öreg anyóka szeretne átkelni a zebrán, pöffeszkedve rádudál, s nem áll meg. Az autósok töredékében lelhető csak föl az udvariasság, az előzékenység. Gondolom, ha nagyritkán gyalog közlekednek, akkor sem figyelnek oda a másikra. Bár ki tudja?


Szeptember 22-én jó alkalom kínálkozik arra, hogy mindezt kipróbáljuk, megfigyeljük. Az európai autómentes nap rendezvénysorozat ugyanis nemcsak a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra, a környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire kívánja felhívni a figyelmet, hanem a közösség összetartozását, felelősségérzetét és környezettudatosságát is erősíteni szeretné. Tizenegy éve ehhez a naphoz kapcsolódik, mintegy annak kísérőrendezvénye az európai mobilitási hét, melynek jelképe a virág. A virág bolygónkat és a légkört, egész Európát vagy akár saját településünket is szimbolizálhatja. A kampány idei mottója: „Tiszta levegő – Mozdulj érte!”

Jó volna, ha az autómentes napon mind többen hagynák otthon benzinnel vagy gázolajjal működő gépkocsijukat, s gyalog, kerékpárral, rollerrel, görkorcsolyával, netán lovon mennének munkába. Tudom, mindez csak szép álom, de hátha egyszer mégis úgy lehetne. Akkor talán meghallanánk a másik ember kuncogását, kacagását, göcögő vagy épp brummogó nevetését, s valamennyien jókedvre derülnénk. Ránk férne.