Világ-nézet katolikus szemmel
Naiv módon azt gondoltuk a XX. század végén, hogy az emberiség tanult a történelméből, és leteszi a fegyvereket. Legalább az utóbbi százéves korszakból okulhattunk volna, amikor a második nagy világégés közel hatvanmillió, a vörös diktatúrák pedig százmillió ember életét követelték. Igaz ugyan, hogy Európában a délszláv háború kivételével az utóbbi közel hetven év háborúmentesen telt el, de a világ számos pontja fegyverektől hangos.
Ismét 72 óra kompromisszum nélkül – kötelező közösségi szolgálatnak is megfelel
Magyarországon hatodik alkalommal rendezik meg a 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű országos önkéntes akciót, amelyre idén október 10. és 13. között kerül sor. Ennek keretében fiatalok három napon át teljesítenek közhasznú feladatokat: idősek otthonába látogatnak el, szemetet szednek, játszótéri játékokat újítanak fel. Jó hír, hogy az érettségi feltételeként előírt közösségi szolgálat ötven órájából kilenc megszerezhető az e programban való részvétellel.
Mozaikkövek az erkölcstanhoz
Most induló sorozatunk nem „erkölcscsőszök” számára készült, hanem mindazoknak, aki szeretnének tisztán látni az etika alapvető kérdéseiben. Ebben Papp Miklós, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola etika tanszékének docense lesz segítségünkre.
Az „ethosz” görögül eredetileg a legelők, aztán a lakóházak, majd a polisz szokásait jelentette. Felismerték, hogy a sok változó mögött kikristályosodnak tartós szokások, melyek irányt adnak a viselkedésnek. Ethoszra nevelni ebben az értelemben azt jelenti: bevezetni a gyermeket a család, a polisz nagyobb közösségébe, erkölcsi rendjébe. A görög gondolkodástól a legtávolabb állt leendő kis zsarnokok, gátlástalan polgárok nevelése, vagy a gyermek kiszolgáltatása akár a saját kedvének, önkényének. Az ethoszra nevelés egy olyan rendbe akarta bevezetni a fiatalt, amely kiállta az idő, az önkények, a háborúk viharait, s megfelelt az ember lényegének.
A Esztergom–budapesti főegyházmegye hittantanárainak tanévnyitó szentmiséjét Erdő Péter bíboros mutatta be szeptember 6-án a Magyar Szentek templomában. Homíliájában a főpásztor – idézve XVI. Benedek pápa szavait – hangsúlyozta: a hitoktatás során a nevelés mellett a hit leglényegesebb tartalmait is át kell adni. Erdő Péter kiemelte: a hit, amelyet tovább kell adnunk, nem a mi tulajdonunk, hanem az isteni kegyelem műve és ajándéka.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szeptember 3. és 4. között megtartott őszi rendes ülésén többek között szó esett arról, hogy Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa október 19-én a budapesti Szent István-bazilikában boldoggá avatja Sándor István vértanú szalézi testvért. A szentmisén Erdő Péter bíboros, a püspöki konferencia tagjai és Pascual Chávez, Don Bosco Szalézi Társaságának rendfőnöke is részt vesz.
Megemlékezés Recsken
A magyar Gulag áldozataira emlékeztek szeptember 7-én, a recski büntetőtábor megszűnésének hatvanadik és a Recski Szövetség megalakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából, az egykori tábor helyén kialakított emlékparkban. A Nemzeti Emlékhelyen számos meghívott vendég, közéleti személyiség, az özvegyek és a hozzátartozók mellett idős koruk ellenére is megjelentek mindazok a volt recski foglyok, akiknek egészségi állapota lehetővé tette az utazást. A különböző szervezetek képviselői mellett az emlékmű talapzatánál elhelyezte a kegyelet koszorúját Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, valamint Hende Csaba honvédelmi miniszter is. A fővárosi Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola szervezésében a diákok iskolazászlajuk alatt tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.
(Recski riportunkat következő lapszámunkban olvashatják.)
Idén közel tizenötmillió forinttal támogatja a Katolikus Karitász az iskolás gyermekeket. Országszerte összesen mintegy háromezer diák részesül támogatásban, amelyet utalvány formájában kapnak meg a családok. Emellett minden egyházmegye tanszerekkel, iskolatáskával és egyéb felszereléssel is segíti a családokat.
Ferenc pápa homíliája a béke-imavirrasztáson
Megbocsátás, párbeszéd, kiengesztelődés – ezek a béke szavai: a szeretett szíriai nemzetben, a Közel- Keleten, az egész világon!
Feltehetjük a kérdést: mi a jelentősége ennek az üzenetnek? Mit mond ez az üzenet nekem, neked, mindannyiunknak?
Egyszerűen azt mondja, hogy Isten szívében és elméjében világunk „az összhang és a béke háza”, az a hely, ahol mindenki megtalálhatja a helyét, és „otthon” érezheti magát, mert „ez jó”. Az egész teremtett világ harmonikus, jó egységet alkot, de főleg az emberek, akiket Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett, és akik egyetlen családot alkotnak, amelyben a kapcsolatokat a valós és nem pusztán szavakkal hirdetett testvériség jellemzi: a másik férfi és a másik nő fivérem és nővérem, akiket szeretek. A kapcsolat Istennel, aki szeretet, hűség és jóság, visszatükröződik az emberek közötti minden kapcsolatban, és összhangot ad az egész teremtésnek.