Kőhal

Vers

Álmoktól terhes hullámok panasza
süllyed ringva, nyálkás sötétbe.
A tenger fenekén kőhal
tátog a fénylő homokban.
                            
                   Hvar, 2011 júliusa
Ladik Katalin (1942) József Attila-díjas költő,
képzőművész

Anyám

Vers

A felette elterülő liget fésüli haját,
fénygiliszták simítják kőpárnáját.
Rothadt kabátja gyengéden rám borul
a deszkák közötti fájdalmas sóhajokkal.
A túlvilági ragyogás lovai kitörnek tüdejéből,
és jaj, széttapossák égteste ligetét.