Közelkép

Látszik rajtunk? – Nemeskürty István egyik munkájában olvastam a következő történetet:
Az „átkosban”, a rendszerváltozás előtt nem nagyon foglalkoztak azzal, különösen a Szovjetunióban, hogy valami rendezvény egyházi ünnepre esik.

A Felelősségünk a teremtett világért című püspökkari körlevél volt a témája annak a konferenciának, melyet a KPSZTI rendezett április 18-án tanároknak és óvodapedagógusoknak.

Nemrégen jelent meg a Trefort-Kert, az ELTE Bölcsészettudományi Kar kulturális és közéleti magazinja. A legújabb számban Gégény István beszélget az újabb kilenc évre megválasztott pannonhalmi főapáttal, Várszegi Asztrikkal, aki ezen az egyetemen végezte a történelem szakot, és elmondása szerint aránylag védett élete volt.

A szegények iskolája című könyve első fejezetét a következő, keserűen ironikus mondattal kezdi Márai Sándor. „A szegényekkel általában legcélszerűbb bizonyos távolságból, magas filozófiai szempontok szerint foglalkozni, annál is inkább, mert ha valaki gyakorlatibb hangnemben és nézőpontból foglalkozik a szegénységgel, nemzetközi megegyezés szerint a legtöbb civilizált államban előbb-utóbb becsukják.”

A Magyar Pax Romana kongresszusáról – Reményünk nincs válságban címmel április 15. és 18. között Vácott, a püspöki palotában rendezte meg 51. kongresszusát a Magyar Pax Romana katolikus értelmiségi mozgalom.

Ünnepi hagyományok – hagyományőrző ünnep – Húsvét közeledtével, illetve az ünnep két napján az ország számos pontján kézműves foglalkozásokkal, hagyományőrző programokkal várják a családokat. A legismertebb ezek között minden bizonnyal a skanzeni, amit immár évek óta a húsvét két napján rendeznek meg.

„Ut unum sint” – A virágvasárnap előtti péntek délutánján, a Tabán lejtőjén emberek sokasága halad fölfelé, előttük néhányan nagy keresztet visznek vállukon. Kik ezek az emberek? Fiatalok kicsi gyerekeikkel és idősek – a krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia hagyományos keresztútját járják.

„Tekintsünk Jézus komoly, szenvedő arcára.”
Prohászka Ottokár