Tájékozódási pontok a válság ködében

A konferencián szakértők elemezték az ezredforduló társadalmi-gazdasági folyamatait, a jelenlegi válságot, ezen belül Magyarország helyzetét.
Az aktuális problémák összegzése mellett a kereszténység globális történelmi küldetéséből következő szerepek, struktúrák mai megvalósulásáról is szó volt, köztük a magyar társadalomban megjelenő válságtünetek, valamint a keresztény szociális tanítás hazai elfogadottságának és érvényesülésének összefüggéseiről; a tennivalókról, és a felelősségről a mai válsághelyzetben.
A házigazda, Beer Miklós váci püspök a konferencián a gazdasági-társadalmi válság közepette az egyház felelősségét emelte ki, és sürgette a hazai cigánypasztoráció kiszélesítését is.
Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke többek közt elmondta: már korábban is tudtuk, hogy a fenntarthatatlan folyamatok miatt elkerülhetetlen a válság. Vagy sor kerül a fájdalmas kiigazításokra, vagy hamarosan az egész gazdasági rendszer válságáról beszélhetünk.
A válság alapvetően a bankok összeomlásával kezdődött – folytatta a közgazdász. – Ezért is éri erős kritika a piacgazdaság főszereplőit. Nem hallgathatunk a bankári mohóságról, de ne feledjük, hogy az állam is felelős a pénzpiaci válság kialakulásáért, mert maga is ösztönözte a hitelfelvételeket. A túlhitelezés mögött ott van az állam mohósága is. Kárhoztatják a pénzemberek esetében az azonnali profitszerzés motívációját, a rövid távú gondolkodást; de a mai politikában is a rövid távú érdekek dominálnak.

Ha a válságról gondolkodunk, ne feledjük azt sem, hogy a piac szereplői hibázhatnak is – hangsúlyozta Bod Péter Ákos. – Az erősödő versenyben pedig könnyebb hibázni. Nagyobb sebességgel bevenni a kanyart kockázatosabb, elég egy kis olajfolt, és bekövetkezik a bukás. Mi csupán egy gyengécske mopeddel haladunk, mégis buktunk – utalt a közgazdász a magyarországi helyzetre. – Hazánkat a lecsúszás állapotában érte el a válság. A magyar teljesítmény az elmúlt években különösen is gyengének bizonyult, s ennek egyik fő oka a nemzeti érdekérvényesítés katasztrofális hiánya – tette hozzá Bod Péter Ákos.

A világméretű krízisre többféle válasz adható, hiszen különféleképpen érte az egyes országokat. Elképzelhető, hogy kialakul egy új konszenzus, újfajta kapitalizmus jön létre: s az új modell kialakításába beleszólnak majd azok is, akik kevésbé sínylik meg a válságot, illetve sikeresebben vészelik át. Közéjük tartozik Kína és India – sajátos társadalmi-gazdasági rendszerével, kultúrájával -, ezek az országok – érthető módon – a többiekhez hasonlóan szeretnének egyre intenzívebben bekapcsolódni a fogyasztói körbe.

Bizonyosan változtatni kell a mostani gazdasági felfogáson, az viszont csak a válság után derül ki, hogy a sok működő gazdasági modell közül melyik alkalmazható Európában, és melyik modellt tartja majd épkézlábnak, elfogadhatónak a következő generáció. A kapitalizmus alternatív modelljeivel kell tehát számolnunk, ami azonban nem jelenti azt, hogy az európai modell eltűnik a porondról – mint igazodási pont bizonyosan megmarad. Ugyanakkor megmarad a fenntarthatatlan fogyasztás is. „Szeretném, ha lenne etikai következménye a válságnak, de a legvalószínűbb az, hogy nem lesz.” – szögezte le Bod Péter Ákos.

Farkas Beáta jogász, közgazdász (Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar) Miért beteg a magyar gazdaság? címmel megtartott előadásában a Kopint-Tárki gazdasági felmérései közül a hazai folyamatok legutóbbi időszakáról szóló adatsorokat mutatta be. Arról beszélt, milyen állapotban érte Magyarországot a válság Lengyelországhoz, Csehországhoz és Szlovákiához viszonyítva.

Államadósságunk az utóbbi években drámaian nőtt ezen országokéhoz képest, amelyeknek tehát – szemben velünk – van tartalékuk, és ezért másképpen is érinti őket a válság. A munkanélküliség mértéke hazánkban 2002-ben még kedvező szinten állt, azóta azonban erőteljesen emelkedett, míg az említett országokban látványosan csökkent. Európai uniós kutatások szerint az innováció terén az úgynevezett felzárkózó országok közé kerültünk, azaz lemaradtunk, és versenyképességünk is jelentős mértékben csökkent.

Pazarló módon működik Magyarországon az állami bürokrácia, a gazdasági fejlesztések pedig rendre balul sülnek el – hangsúlyozta Farkas Beáta. – Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéseiből kitűnik, hogy valahol elfolyik a pénz – tetemes hányada minden bizonnyal a korrupció miatt. Az EU-s mutatókból arra következtethetünk, hogy Kelet-Közép-Európa a közeljövőben gazdasági szempontból a nyugati országoktól távolodni fog, főként azért, mert a demográfiai probléma (az elöregedés) súlyosabban érinti ezt a régiót.

Farkas Beáta arra is rámutatott, hogy 2007-ben – a megszorítások ellenére – nálunk keletkezett a legnagyobb államháztartási hiány az EU tagállamai közül, miközben az EU-ban a bérekre rakódó adóteher Belgium után hazánkban a legnagyobb.
A magyar lakosság 2004-től ugrásszerűen adósodott el devizában, ahogy a vállalatok is, és a közelmúltra jellemző adat az is, hogy Magyarország 2002 óta egyik évben sem tartotta be a konvergencia-programban, illetve az éves költségvetésben előírt hiánycélokat – főként a kiadások rendszeres túllépése miatt. A válságból való kilábalás egyik feltételeként a bevételek és kiadások 2000-2001-es állapothoz való visszatérését jelölte meg az előadó.

A hazai társadalmi szintű válságtünetekről Skrabski Árpád szociológus, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanszékvezetője beszélt a Magyar Pax Romana konferenciáján. A főbb egészségügyi, szociális, kulturális mutatókat számba vevő, reprezentatív, úgynevezett Hungarostudy felmérés eredményei alapján a szociológus elmondta: a lakosság individualizmusa, valamint az ezzel párosuló, kimagasló mértékű bizonytalanságkerülése olyan szorongó állapothoz vezet, amely megbénítja és manipulálhatóvá teszi a társadalmat. Skrabski Árpád szerint Magyarország számára a mostani mély válságból egy „civilizációs változás” jelenthet kiutat, amely magába foglalná az alapvető bizalmat a társadalmi élet különféle területein, a korrupciómentes közigazgatást, a magas szintű oktatást (a problémamegoldás és az együttműködési készségek tanítását már az óvodától kezdve), a társadalmi szolidaritást és a nemzeti azonosságtudat erősítését. A felmérések azt mutatják, hogy a magyarok alapvetően családcentrikusak, és a valóban megszületettekhez képest magas a kívánt gyermekek száma. Ettől kezdve csupán politikai kérdés – hangsúlyozta Skrabski Árpád -, hogy segítjük-e megszületni a kívánt gyermekeket, ami által megoldhatnánk a demográfiai problémát, s ezzel közelebb kerülnénk a hosszan tartó válságból való kilábalás lehetőségéhez is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..