Mélyben mozduló pillangószárnyak

Kétszáz éve született Robert Schumann – Schubert és Mendelssohn örököse volt, a német romantikus zene úttörője – írják róla méltatói. A dal, dallam teremtett számára otthont, ez a titokzatosan örök energia, melynek válsága a zene válságát okozza. A jubileumi év sok mindent felhozhat az életműből, és örvendetes, hogy szerte a világon gyakorta megszólalnak Schumann dalai, versenyművei, szimfóniái, zongoradarabjai. Tavaszi hangokkal kezdte pályáját, hogy aztán őszi borulat telepedjék rá. 1856-ban, mindössze negyvenhat évesen zárta le szemét a halál.

Tűnődés a hétről: Elprédált emberség

Látni vélem Gárdonyi Géza tanító urat, amint becsukja maga mögött az ajtót, és szembefordul a gyerekekkel. „Minden gyerek szeme rajtam függ. Mennyi kék szem! Milyen tiszta, igaz, becsületes szemek! Mától kezdve mind az én gyermekem. A lelkük az én fehér papírosom, amit teleírok a tisztességtudás és az egymás iránt való testvéri érzés jeleivel.

A jó kormányzás kritériumai

A jó kormányzás kritériumai és társadalompolitikai programok szelekciója az egyház társadalmi tanítása alapján – ezzel a címmel rendezett emlékkonferenciát május 28-án a Párbeszéd Házában a Barankovics István Alapítvány, a Faludi Ferenc Akadémia és a Hanns Seidel Stiftung. A konferenciát Kovács K. Zoltán emlékére szervezték, aki Barankovics István titkáraként dolgozott külföldön, miután 1949-ben el kellett hagynia az országot, mivel a parlamentben kereszténydemokrata képviselőként működött.

Noteszlap: A szerenád-mondó

Azon a szerda délután, amikor harmadik dédunokája tizenegy hetes lett, Gabika (a legtöbbeknek persze már régóta Gabi néni) a karosszékben mélázó férje kezébe adta a Szerenád Ilonkának című költeménynél kinyitott Dsida Jenő-kötetet. „Ellenőrizz, tudom-e!” – szólt kérően, és máris belekezdett a versmondásba: „A fűzfa behajlik a vízbe…”

Könyvespolcra: Évek és nevek

Jakubinyi György két könyve – Az idő a huszadik-huszonegyedik század gondolkodásában központi helyre került. Az egyik legfontosabb filozófiai mű címében is viseli az időt (Heidegger: Lét és idő). Az irodalomban (művészetben) ugyancsak főszereplővé vált: az ember leginkább hadakozik vele. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek rövid „időszámítástana” a Zsoltárok könyvéből vett címmel – Éveid nem érnek véget – immár harmadik kiadásban jelent meg. A szerző „ezt a kis időszámítástant gyulafehérvári főiskolai jegyzetként” készítette évtizedekkel ezelőtt, „de most átdolgoztam, a példákat időszerűsítettem, és az adattárat kiterjesztettem 2050-ig”.

Tűnődés a hétről: Az esztétikum elvesztése

Európa válságának, s benne a kereszténység megrendülésének sok oka van. Az egyikre egy amerikai tudós (ugyanis ott is súlyos értékzavar tapasztalható), James Hillman világított rá. Őt idézi Kodolányi Gyula a nyelv és gondolkodás kapcsolatát elemezve A fény rétegei című esszékötetében.

Egy sorsfordító aláírás

Trianon kilencvenedik évfordulóján – Az első világháborút lezáró békeszerződések a legyőzöttek kárára törvényesítették a győztesek akaratát. Szóbeli és írásbeli észrevételeik bemutatása után a vesztesek már csak aláírhatták a győztes hatalmak által előterjesztett dokumentumokat.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.