Meghaladni Trianont

Konferencia a Kárpát-medence lehetőségeiről – Koncepciók államról és nemzetről a Kárpát-medencében Trianon óta címmel szervezett kétnapos konferenciát a Budapesti Francia Intézet és a Budapesti Szlovák Intézet a Magyar Tudományos Akadémián június 3-án és 4-én. A konferencia során hat ország huszonöt előadója szólalt meg.

A jó kormányzás kritériumai

A jó kormányzás kritériumai és társadalompolitikai programok szelekciója az egyház társadalmi tanítása alapján – ezzel a címmel rendezett emlékkonferenciát május 28-án a Párbeszéd Házában a Barankovics István Alapítvány, a Faludi Ferenc Akadémia és a Hanns Seidel Stiftung. A konferenciát Kovács K. Zoltán emlékére szervezték, aki Barankovics István titkáraként dolgozott külföldön, miután 1949-ben el kellett hagynia az országot, mivel a parlamentben kereszténydemokrata képviselőként működött.

Nevet adtam neki…

Lelkigyakorlat az abortusztól szenvedők számára – Ritka az, hogy egy kérdéskör egyszerre, ugyanolyan mértékben foglalkoztasson egy húsz- és egy nyolcvanéves embert. Ez történt azonban azon a lelkigyakorlaton, amely május 13. és 16. között várta a lelki gyógyulást várókat Ne félj, nem ítéllek el! címmel a gödöllő-máriabesnyői Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos házban.

A fenntartható jövőért

Környezet, klíma, ökológia – Az utóbbi időben nagyon sokat hallhattunk természeti katasztrófákról, gazdasági és morális válságról, és ezeknek ránk gyakorolt hatásairól. A negatív események sorolása még hosszan folytatható lenne. Ezért is különleges a Mária Rádió által elindított, A fenntartható jövőért című konferenciasorozat, amelynek első programja április 23-án volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az előadók olyan kiváló szakemberek, akik nem a negatívumok sorolását, hanem a megoldások keresését tekintik feladatuknak.

Tollal harcoló…

Pázmány Péter nevéről legtöbbeknek az egyetemalapítás, az ellenreformáció és a jezsuita rend jut az eszébe. A konferencia során a bölcsészettudományi kar oktatói bemutatták a rendkívüli szerzetes további arcait is. Botos Máté dékán bevezető beszédében kiemelte az érsek máig ható példáját, aki „egyházunk és hazánk felvirágoztatását” tűzte ki célul, és valósította meg 1635-ben, a nagyszombati egyetem megalapításával.

Pázmány hatása a magyar államiságra és jogra

Pázmány nevéről elsőként a reformáció és ellenreformáció harca jut eszünkbe. Kevéssé ismert a főpásztor szerepe, amelyet a mindennapi életben betöltött a korabeli Magyarországon. Prédikációi, melyek az élet legkülönfélébb területein élők számára adtak útmutatást, nem csupán a katolikusok számára bizonyultak hasznosnak és követendőnek, hanem a reformáció követői is – természetesen a szerző nevének említése nélkül – átvették, és terjesztették híveik között.