Hargittay Emil egyetemi tanár Pázmány egyetemalapító levele kapcsán elmondta, hogy noha a történelmi körülmények és a főpásztor idős kora sem szólt egy ekkora vállalkozás mellett, a levélből kiderül, Pázmány tisztában volt a létrehozott intézmény hosszabb távú társadalmi hatásával. Gerstner Károly nyelvtörténész a hitszónok nyelvre és nyelvtörténetre gyakorolt hatását mutatta be. Pázmány prózai művei (prédikációi és vitairatai) nagyon sokáig meghatározóak voltak a magyar irodalomban. Tusor Péter történész több lehetséges kutatási témát is felvázolt a hallgatóságnak, majd maga is elmondott egy érdekes, eddig tisztázatlan momentumot Pázmány életéből. Arra a kérdésre keresett választ, hogyan lehetett a jezsuita szerzetesből érsek akkor, amikor a jezsuitákat fogadalom kötötte, hogy semmiféle főpapi tisztséget nem vállalhattak. A megoldást egy szóbeli pápai engedélyben találta meg a történész, amely akkor, a XVII. században érvényesnek számított. Mezei Balázs filozófus a filozófiának a többi tudományág között betöltött szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, filozófia nélkül nincs egyetem, hiszen ez az a szakterület, amely biztosítja az univerzalitást. Szerinte Pázmánnyal „indult el az önálló magyar gondolkodás”: ennek egyik bizonyítéka az Isteni igazságra vezérlő kalauz című könyv. A délutáni tudományos szimpóziumot Nagy László, az egyetem korábbi dékánja vezette. Ezen olyan fiatal doktorok, illetve doktorjelöltek vettek rész, akik Pázmány életének egy-egy mozzanatával foglalkoztak. Maczák Ibolya Pázmány hatása a XVII-XVIII. századi prédikációirodalomra című előadásában elmondta: Pázmány műveit nem csupán a katolikusok, hanem a reformátusok és az evangélikusok is szívesen és gyakran forgatták. Olyannyira, hogy gyakran szó szerint, sőt néha a szerző megjelölése nélkül átvettek Pázmánytól gondolatokat, amelyeket azután a sajátjukként használtak. Bajáki Rita és Bogár Judit Pázmány imádságoskönyvének hatásáról tartott előadást. Az érsek különösen is fontosnak tartotta az imádságoskönyveket. Nem csupán a szentek imáit és az evangéliumi részleteket szerkesztette egybe, hanem ezekhez elmélkedéseket és saját gondolatokat is fűzött. Lebilincselő előadást tartott Martí Tibor doktorjelölt, aki Pázmány „új oldalával” ismertette meg a hallgatóságot: felvázolta, milyen szerepet játszott a magyar főpap a Német-római Császárság, a spanyol és a magyar királyság, valamint a Vatikán közötti háborúról, békéről és más kérdésekről szóló vitákban. A spanyol udvar számolt Pázmánnyal, ezt bizonyítja az a számos dokumentum is, amely spanyol, illetve német nyelven ma is olvasható. Varsányi Orsolya Pázmány és az iszlám címmel kitért arra a Pázmány korában nagyon is aktuális kérdésre, amelyet a törökök jelenléte és az iszlám jelentett. A konferencia sokszínű előadásaiból kitűnt, Pázmány ma is harcol. Műveit olvasva megérint minket gondolkodásmódja, követésre ösztönöz példája. Tollal harcolt, hogy ma itt lehessünk Európa szívében.
