Tollal harcoló…

Hargittay Emil egyetemi tanár Pázmány egyetemalapító levele kapcsán elmondta, hogy noha a történelmi körülmények és a főpásztor idős kora sem szólt egy ekkora vállalkozás mellett, a levélből kiderül, Pázmány tisztában volt a létrehozott intézmény hosszabb távú társadalmi hatásával. Gerstner Károly nyelvtörténész a hitszónok nyelvre és nyelvtörténetre gyakorolt hatását mutatta be. Pázmány prózai művei (prédikációi és vitairatai) nagyon sokáig meghatározóak voltak a magyar irodalomban. Tusor Péter történész több lehetséges kutatási témát is felvázolt a hallgatóságnak, majd maga is elmondott egy érdekes, eddig tisztázatlan momentumot Pázmány életéből. Arra a kérdésre keresett választ, hogyan lehetett a jezsuita szerzetesből érsek akkor, amikor a jezsuitákat fogadalom kötötte, hogy semmiféle főpapi tisztséget nem vállalhattak. A megoldást egy szóbeli pápai engedélyben találta meg a történész, amely akkor, a XVII. században érvényesnek számított. Mezei Balázs filozófus a filozófiának a többi tudományág között betöltött szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, filozófia nélkül nincs egyetem, hiszen ez az a szakterület, amely biztosítja az univerzalitást. Szerinte Pázmánnyal „indult el az önálló magyar gondolkodás”: ennek egyik bizonyítéka az Isteni igazságra vezérlő kalauz című könyv. A délutáni tudományos szimpóziumot Nagy László, az egyetem korábbi dékánja vezette. Ezen olyan fiatal doktorok, illetve doktorjelöltek vettek rész, akik Pázmány életének egy-egy mozzanatával foglalkoztak. Maczák Ibolya Pázmány hatása a XVII-XVIII. századi prédikációirodalomra című előadásában elmondta: Pázmány műveit nem csupán a katolikusok, hanem a reformátusok és az evangélikusok is szívesen és gyakran forgatták. Olyannyira, hogy gyakran szó szerint, sőt néha a szerző megjelölése nélkül átvettek Pázmánytól gondolatokat, amelyeket azután a sajátjukként használtak. Bajáki Rita és Bogár Judit Pázmány imádságoskönyvének hatásáról tartott előadást. Az érsek különösen is fontosnak tartotta az imádságoskönyveket. Nem csupán a szentek imáit és az evangéliumi részleteket szerkesztette egybe, hanem ezekhez elmélkedéseket és saját gondolatokat is fűzött. Lebilincselő előadást tartott Martí Tibor doktorjelölt, aki Pázmány „új oldalával” ismertette meg a hallgatóságot: felvázolta, milyen szerepet játszott a magyar főpap a Német-római Császárság, a spanyol és a magyar királyság, valamint a Vatikán közötti háborúról, békéről és más kérdésekről szóló vitákban. A spanyol udvar számolt Pázmánnyal, ezt bizonyítja az a számos dokumentum is, amely spanyol, illetve német nyelven ma is olvasható. Varsányi Orsolya Pázmány és az iszlám címmel kitért arra a Pázmány korában nagyon is aktuális kérdésre, amelyet a törökök jelenléte és az iszlám jelentett. A konferencia sokszínű előadásaiból kitűnt, Pázmány ma is harcol. Műveit olvasva megérint minket gondolkodásmódja, követésre ösztönöz példája. Tollal harcolt, hogy ma itt lehessünk Európa szívében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.