A fenntartható jövőért

„Életszemléletbeli, gondolkodásbeli és szívbeli válság van a társadalomban” – mondta megnyitójában Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke. Ezért is tartották fontosnak, hogy minél szélesebb körben ismertessék az egyház reményt és békét adó társadalmi tanítását. Ezt a célt szolgálta a tavalyi, A válság lehetőség című konferenciasorozat is. Udvardy György püspök bevezetőjében a Magyar Katolikus Püspöki Kar által 2008-ban kiadott, Felelősségünk a teremtett világért című körlevélről beszélt. Sokan szóvá tették – és teszik ma is –, hogy milyen jogon emel szót az egyház olyan kérdésekben, amelyekhez látszólag semmi köze nincs. A püspök hangsúlyozta: az ember áll a társadalmi és a környezeti problémák középpontjában, hiszen nem csupán okozója azoknak, hanem elszenvedője is, valamint ő az, aki képes a változtatásra. Tulajdonképpen tehát az egyház emberképét akarták megosztani a világgal ebben a körlevélben, felhívva a figyelmet az ember végső céljára, megváltottságára, valamint méltóságára is. Tóth Gergely, a Pannon Egyetem Georgikon Karának oktatója a Bionómia emberképe című előadásában felhívta a figyelmet arra a jelenségre, amely a világgazdasági válság során egyre inkább előtérbe került: egy új gazdasági paradigma kialakításának szükségessége. Elmondta: a korábbi, „homo oeconomicus”, vagyis a „haszonmaximalizáló” ember eszménye ma már nem tartható. Adam Smith, ennek a fogalomnak az atyja azt mondta: „Az emberek önzőek, önzésüket nyerjük meg!” – és erre alapul nagyon sok tekintetben a világ gazdasága. A bionómia olyan irányzat, amely az élet és az élővilág törvényeinek gondos tanulmányozásán alapul, és amelynek célja az élet szolgálata. Ez az irányzat képes lenne új paradigmává válni ebben a kialakult gazdasági helyzetben, hiszen az embert a tökéletességre törekvő személynek tekinti. Ennek az emberképnek a példái lehetnek a keresztények akkor, ha valóban odafigyelnek arra, hogy Isten törvényei szerint éljék az életüket. Csanádi András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársa a globális kihívásokról beszélt: sorra vette a tényeket, felvázolta a következményeket, valamint bemutatta a lehetséges cselekvési irányokat is. Felhívta a figyelmet arra a fizikai és lelki környezetszennyezésre, amely minden embert mindenhol körülvesz, és amely önvizsgálatra kell hogy indítson bennünket. Végig kell gondolnia mindenkinek azt, hogy mit követ: a hasznot, a pénzt, a gyorsaságot és a felszínességet, vagy a felelősségteljes és gondolkodó életet.

Karl Golser bolzano-bressanonei püspök a teremtésvédelem teológiai és etikai szempontjairól beszélt, majd Luda Szilvia, a Corvinus Egyetem munkatársa a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács „jövőkereső tanulmánya” kapcsán mondta el gondolatait. Ez a dokumentum azért készült, hogy szembesítse a magyar társadalmat a gazdasági és társadalmi folyamatokkal, valamint „a döntéshozók és a társadalom figyelmét a jövő kihívásai felé szándékozik fordítani, szemléleti változást, bölcs megfontolásokat és cselekedeteket kér a nemzettől”. Luda Szilvia szerint ma a megoldást az jelentené, ha az ember megkérdőjelezné azt, ami természetesként van jelen most az életében, és ezáltal lenne képes a gondolkodásra is. Krómer István, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Stratégiai és Tudományos Főosztályának munkatársa Szabad verseny – szabad rablás? címmel beszélt a természetpusztítás jelenségéről. Szerinte ma már nem „az emberi szükségletek kielégítése” a termelés célja, hanem a profit maximalizálása. Ennek a problémakörnek természetesen más vonatkozásai is vannak, mint például az állami és jogi szabályozások hiánya, a reklámok tudatmanipulációja, valamint a politikai támogatás is. A konferenciát Baritz Laura Sarolta OP, domonkos nővér, a Corvinus Egyetem oktatója vezette, majd az ő irányításával folyt a fórumbeszélgetés is. Minden előadó és résztvevő osztotta azt a reményt, mely szerint nem túl késő még gondolkodni és cselekedni a teremtett világ fennmaradásáért.