Közelkép

Gondolatok a kegykép előtt

A máriapócsi könnyező Istenszülő kegyképe megérkezett Sárospatakra. Megérkezett, s már el is ment. Jómagam szolgálatot teljesítettem a kegykép körül, s ez idő alatt volt alkalmam látni és gondolkodni. A pócsi kegykép nemzeti értéke hazánknak. Egy muzeális tárgy, amelyet szigorú biztonsági előírások szerint védenek. Hol van már a XVII. századi környezet a maga egyszerűségével? S hol vannak már azok, akik a képet készítették, azt a képet, amely talán meg sem felelne a mai ikonográfia szabályainak? A Mária-ikon ugyanis nincs felaranyozva, az ábrázolt Istenszülő és a gyermek Jézus vonásai nem finomak, nem arisztokratikusak. S hol vannak az akkori hívek, akik körbehordozták a képet az egész országon?

Egyházunk tagjait is elismerték

Március 15-én, az Országház kupolacsarnokában Áder János köztársasági elnök adta át – Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában – a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Kossuth-díjat vehetett át idén többek között Bács Ferenc és Hűvösvölgyi Ildikó színművész; Mezey Katalin költő, műfordító, szerkesztő; Sapszon Ferenc karnagy; Szőcs Géza író, költő és Tolcsvay Béla gitáros, énekes, zeneszerző.

Nagyböjtben kicsit oda kell figyelnünk az étkezésünkre. Meglepő, milyen nehéz is megtartani a húsmentes étkezést. Úgy megszoktuk a reggelihez a párizsis vajas kenyeret, vagy egy kis pörköltet a főzelékre, hogy gyakran éhesen maradunk a húsmentes napokon.

Érdemes azonban felidéznünk egy történetet, amelyet John Lukacs, azaz Lukács János, a magyar származású jeles történész írt meg egyik életrajzi ihletésű könyvében.

Andreas Laun salzburgi segédpüspök volt a lelkipásztori képzés vendége

Szakmai napot tartott az Országos Lelkipásztori Intézet március 12-én és 13-án. A képzésen – melynek második napján Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek is részt vett – papok, katekéták és lelkipásztori munkatársak vettek részt. A rendezvény meghívott előadója Andreas Laun salzburgi segédpüspök, a Keresztény ember a modern világban című könyv szerzője volt. A szakmai nap előtt a heiligenkreuzi főiskola erkölcstantanára a sajtó munkatársainak is rendelkezésére állt.

Ferences zeneszerző, karnagy: Tamás Gergely Alajos a böjti hetekben többször visszatér az emlékezésben, a budai rendházba hívott rövidke himnuszszövegem kapcsán, melyet megzenésített. A mindig jókedvű pátert szerettem igazán, akit felhős arccal sosem láttam. Komoly tárgyaláskor is a „szigorúbb” Lajtha Lászlóval, az orgonakíséretes mise szerzői utasításairól könnyed, közvetlen volt. Dvořák Stabat Materét ugyancsak Alajos atya dirigálásával hallottam először a Kapisztrán Kórus- és Zenekarral.

Általánossá vált köreinkben az a nézet, hogy a II. vatikáni zsinat (1962–1965) nagyon megkönnyítette a katolikusok böjti kötelezettségét. Eltörölte a pénteki böjtöt (!), csak nagyböjt pénteki napjain kell böjtölniük azoknak, akik nincsenek felmentve ez alól. Pedig a zsinat célja nem ez volt. Éppen ellenkezőleg, meg akarta menteni, erősíteni kívánta az egyházban a böjti szellemet. Mert addigra a jogi szemlélet következtében szinte mindenki fel volt már mentve a böjti napok, a péntekek megtartása alól, tekintettel arra, hogy nehéz testi vagy szellemi munkát végzett, nem a saját asztalánál étkezett, utazott, idős vagy beteg volt és így tovább.

Különvonattal a csíksomlyói búcsúra, Székelyföldre

Négyfordulós sorozatunkban a 2015. évi csíksomlyói búcsúra induló Csíksomlyó Expressz – Székely Gyors különvonattal ismerkedhetnek meg. A Kárpát-európa Utazási Iroda és az Új Ember közös játékán egy kétszemélyes utat nyerhetnek a pünkösdkor Erdélybe tartó össznemzeti zarándokvonatra, a Csíksomlyó Expressz – Székely Gyorsra.

Megfejtéseiket, kérjük, a négy forduló meghirdetése után, egyben küldjék el a karpateuropa@karpateuropa.hu elektronikus címünkre, vagy hagyományos levélben, illetve levelezőlapon juttassák el a következő postacímre: Kárpát-európa Utazási Iroda, 1036 Budapest, Szépvölgyi út 3/a. (A borítékra írják rá: „Csíksomlyó Expressz”.)

A megfejtések beérkezési határideje: április 1. A nyertes nevét az Új Ember hetilapban, illetve az utazási iroda honlapján (www.karpateuropa.hu) tesszük közzé 2015. április végén.

Szíria keresztényeinek kálváriája

Szíria északi részén, a Kabur folyó mentén fekvő falvakban éltek a legutóbbi időkig azok az asszír keresztények, akik  ősi, zárt közösségeikben megőrizték liturgiájukat és liturgikus nyelvüket. Pedig a XX. században, száz évvel ezelőtt menekülniük kellett, amikor az örmény népirtás idején gyilkolták, elűzték őket az úgynevezett ifjútörökök és a kurdok a haldokló Oszmán Birodalomban.