Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.
A hittanórák emlékei közül felidézhetjük: a négy sarkalatos erény az okosság, az igazságosság, a lelki erősség és a mértékletesség. Az utóbbi időben egyre többet gondolok közülük a mértékletességre, amely nemcsak fontos erény, de úgy tűnik, teremtésvédelmi erőfeszítéseink sikerének kulcsa is.
Egyházi vezetők egyeztetnének a hit- és erkölcstan oktatásával kapcsolatban is. Megtartották idei első találkozójukat az MKPK Állandó Tanácsának tagjai, a református és evangélikus egyházak püspökei, akik többek között a közoktatással kapcsolatos aktuális kérdéseket vitatták meg.
Honnan vette a bátorságot Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője, hogy Rédly Elemér győr-szabadhegyi plébánost, pápai prelátust, kanonokot, a Győri Hittudományi Főiskola tanárát ország-világ előtt nemes egyszerűséggel „síbolós papnak” nevezze?
Az amerikai Francine Rivers öt részből álló regényciklusát azoknak a férfiaknak ajánlja, akik mások árnyékában szolgálnak, ugyanis ilyen másokért élő történelmi alakok a főszereplői A bátorság fiai alcímet viselő sorozatnak. Az első kötetben Mózes testvérének, Áronnak a sorsát követhetjük nyomon.
Az ember s az ízek égre nyíló kapcsolatáról elmélkedve az összefüggések szellemi és fizikai láncolatából a megnyert és elvesztett éden almája sem hiányzik, amelyről benső érzékkel mondja Kosztolányi Dezső: „Mindenki fölött álló igaz, megunhatatlan. Íz, amely hűsít és melegít, komoly zamat, mely táplál mindörökké. Az anyacsók zamata…”
A deklaráltan ateista Rákosi-rendszer legszervezettebb ideológiai ellenfele kétségkívül a katolikus egyház volt. Ezen belül is komoly szellemi erőt képviseltek a szerzetesrendek. Felszámolásuk a diktatúra első számú feladatai között szerepelt. Ennek az 1948-as fordulat után több lépcsőben láttak neki.
Isaac Asimov, az amerikai sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakja 1953-ban jelentette meg híres trilógiájának első kötetét, az Alapítványt, s ezt követte az Alapítvány és Birodalom, majd a Második Alapítvány. Az Alapítvány olyan társadalom, amelyet bizonyos tudás, az abból való részesedés és az ahhoz való hozzájutás irányít. Ma azt mondanánk: tudástársadalom.