Szanyi síbolós papja

Súlyosan becsületsértő a kijelentés, mert a bibliai eredetű héber szó lopást jelent. Még akkor is meggondolatlanság ilyet állítani, ha nagyon bosszantja, hogy akadnak olyan papok, egyházi személyek, akik lehetőségeikhez mérten szeretnék segíteni az MSZP–SZDSZ-kormányok idején óriásivá növekedett államadósság csökkentését. Ha Szanyinak eszébe jut, hogy magyar államadósság 2002 és 2010 között 13 491 milliárd forinttal növekedett, nem csoda, ha ideges lesz, de azért lehetne annyira politikus, hogy fékezi magát.

A hetvenhét esztendős Rédly Elemér kanonok, tanár – mint tudjuk – idén februárban lett A hit pajzsa kitüntetés birtokosa, mivel egyike volt azoknak a kispapoknak és papoknak, akik a kommunista időkben a börtönbüntetést is vállalva hűségesek maradtak lelkipásztori hivatásukhoz. A kitüntetés átvételekor jelentette be, hogy egymillió forinttal hozzájárul az államadósság csökkentéséhez. Hogyan? Hiszen Szanyi Tibor szerint „egy papnak nem lehet pénze, legfeljebb ha kilopja az eklézsia kasszájából”.

Nocsak! Szanyi egyenesen angyaloknak véli a papokat, akiknek nincs szükségük semmiféle testi táplálékra, ruhára, ellátásra, akik
ingyen dolgoznak. Ha mégis szükségük volna némi jövedelemre, arra csak sikkasztással tehetnek szert. Még a kommunistáknak sem volt ilyen furcsa, zavaros képük a papokról, bár nem tisztelték még a békepapokat sem.

De tényleg, miből élnek a papok? Munkával szerzett jövedelemből. A paphiány miatt sok munkával szerzett szerény jövedelemből. Rédly Elemér például plébánosként dolgozik, de főiskolai tanár is, a Győri Hittudományi Főiskolán a hittanári szak igazgatója. Nyugdíjat is kap, amiért ugyancsak megdolgozott.

Megtakarított pénzével természetesen azt csinál, amit akar. Érdemekben gazdag pap lévén biztosak lehetünk abban, hogy Szanyi Tibor feltételezései ellenére megtakarított pénzével ott segít, ahol tud.