Teremtésvédelem
Bármennyire divatos napjainkban az ökológiai, zöld gondolkodás a természettudományokban, a technika világában, a gazdaságban, a politikai és társadalmi közbeszédben egyaránt, valójában csak nagyon rövid múltat tudhat maga mögött ez az új tudományág. Így van ez a teológiában is, mert az ember akkor és ott keresi kérdéseire a választ, amikor azok aktuálissá válnak.
A Heves megyei Ecséd határában, a festőien szép Szentkút-völgyben álló Boldogasszony-kápolnában augusztus 16-án – felszentelésének tizedik évfordulója alkalmából – ünnepi szentmise volt, amelyet Seregély István nyugalmazott érsek celebrált.
Szent István a történész szemével
„Egy évezred választ el minket attól a Magyarországtól, amelyben Szent István született, és amely hosszú uralkodása alatt sorsdöntő átalakuláson ment át. De egyáltalában megismerhetjük-e a maguk emberi mivoltában olyan régen lezajlott események szereplőit? A kérdés majdnem olyan régi, mint a történettudomány, a felelet pedig főként a forrásoktól függ, de attól is, hogy meg tudjuk-e igazán érteni a régiek szavát.” Így kezdi Bogyay Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora Szent István királyról írt könyvét. A felvetett kérdés ma is aktuális: mi tudható valójában államalapító királyunkról, és milyen tévhitek élnek még bennünk személyéről és koráról? A válaszokat Baják László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa adta meg számunkra.
Márton Áron püspök boldoggáavatásáért
A Gyulafehérvári érsekség (az erdélyi főegyházmegye) búcsúja Szent Mihály főangyal ünnepe, szeptember 29. Ez a nap egyúttal Isten szolgája, Márton Áron püspök halálának napja (1980) is. Az ünnep előtti vasárnap, szeptember 28-án, 11.30 órára szeretettel hívunk és várunk mindenkit, különösen a Magyarországon élő vagy itt tartózkodó erdélyieket a Budapest VIII., Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templomba, ahol Áron püspök úr boldoggá avatásáért mutatunk be szentmisét. A Gyulafehérvári érsekséggel közösen szervezett ünnepen a szentbeszédet az érsekség részéről érkező küldött mondja. A szentmise előtt a résztvevők rövid képes összeállítást tekinthetnek meg a szent életű főpásztorról.
Az immár közel két éve zajló nagyszabású felújítási munkálatoknak köszönhetően fokozatosan megfiatalodó és korszerűbbé váló Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely főbúcsúja Nagyboldogasszony ünnepére esett. A kegyhelyet gondozó ferencesek augusztus 14-én délutántól várták az ünnepre a zarándokokat. Pénteken Bernard Bober kassai érsek, szombaton Orosch János nagyszombati érsek, vasárnap pedig Erdő Péter bíboros mutatta be a nagymisét.
A főbúcsú szombatján a katekézist A természetes erkölcsi törvény címmel Osztie Zoltán plébános tartotta.
A magyar szent család ereklyéinek tisztelete
A fogadalmi ünnepnap nyitányaként már tiszteletüket tehették a hívek a székesfehérvári székesegyházban a magyar szent család ereklyéi előtt. Augusztus 14-én, lapzártánkkor ünnepélyes körmenetben vitték át Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre ereklyéit a püspöki palotából a bazilikába.
Turisztikai fejlesztés
A Szent István és a Kaposvári utca mellett immáron Szent Márton Útján is megérkezhetünk Igalra. Elkészült ugyanis az az egyházi turisztikai fejlesztés és zarándokút, amely a Pannonia provinciában született tours-i püspöknek állít emléket.