Bátorító látogatás a szkipetárok földjén

Az albán kommunista diktátor, Enver Hodzsa is azok közé a kelet-európai kommunisták közé tartozott, akik Nyugaton váltak kommunistává. A ruhakereskedő fia történetesen Párizsban és Brüsszelben szívta magába a világboldogító és népet megnyomorító eszméket. Az 1501-től 1912-ig oszmán uralom alatt élő nép, kalkuttai Teréz anya népe 1967-től 1991-ig az „Európa első ateista állama” megalázó elnevezésről volt híres.

Ferenc pápa szeptember 21-én bátorító látogatást tesz Albániában, mely nemcsak Európa elfeledett „szegényháza”, de példaadó is lehet mindnyájunk számára.

A találkozás a nyolcadik szentség

Oázis – ahol meghallgatnak

Mindannyian éreztük már, milyen az, amikor csak arra vágyunk, valaki hallgasson meg bennünket, csak üljön le mellénk, és hadd mondhassuk el, mi fáj. Jó esetben van olyan ember a környezetünkben, akit erre kérni sem kell. De sokan ismerhetjük azt az állapotot is, amikor nincs kihez fordulni, vagy ha lenne is, a szégyen, a zavar, a tehetetlenség megbénít bennünket. Ilyenkor arra gondolunk, bárcsak valami csoda folytán bekopoghatnánk valahová, ahol értő figyelemmel várnak bennünket. Ez a „csodás” hely február óta létezik. A budapesti Mária utcában, a jezsuita rendházban van egy kis szoba: Oázis – ahol meghallgatnak a neve. Tizennégy segítő szakember várja ide a betérőket. Köztük van Törőcsik Júlia SSS és Both Vanda SA, mindketten lelkigondozók, pszichológusok és szerzetes nővérek. Júlia szociális testvér és az Oázis szakmai vezetője, Vanda segítőnővér. Őket kérdeztem az indulásról, az elmúlt fél év mérlegéről. És a csodáról.

A hajléktalanságtól az önálló lakhatásig

Végéhez ért a „Visszamegyek valahogy a kályhához” elnevezésű, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósult projekt, amelynek célja „Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása” volt.

Sík Sándor-emléknap

Sík Sándor piarista szerzetes, egykori tartományfőnök, cserkészvezető, költő és irodalmár születésének százhuszonötödik évfordulója alkalmából a piarista rend magyar tartománya és a SZÍN-DO ART szeptember 20-án Sík Sándor-emléknapot rendez a Szent István-bazilikában.

Ha agyonüttök, akkor is van Isten!

Gondolatok egy szoborról – egy emberről

Boldog Sándor István első szobrát szülőföldjén, a szolnoki Szentháromság téren avatták fel a közelmúltban. Az ünnepség után a sokaság szétszéledt, s maradt a bronzba öntött alak, bennem pedig a kérdés: milyen ember lehetett a harminckilenc éves korában kivégzett fiatalember, szalézi testvér? Kiszabadítva az azóta eltelt hatvan év időbörtönéből. Az ünnepségen két idősebb hölgy és egy férfi ült az első sorban, kezükben virággal. S amint szóba elegyedtem S. Papp Margittal és Deák Györggyel, máris elevenné vált a múlt. Boldog Sándor István unokatestvérei a szobrot nézték, miközben emlékeiket idézték.

Mindketten anyai ágon unokatestvérei a szalézi szerzetesnek. Nagy családban nőttek fel, „huszonnégyen voltunk unokatestvérek, ma már csak négyen élnek közülünk”, mondják.

Szabad akarat és feltétlen parancs

Amikor a hozzáértők meg akarják magyarázni az emberi tevékenységek indítékait, általában két forrásra hivatkoznak. Az egyik magyarázat a genetikai komponenst tartja meghatározónak, hiszen génjeink összessége programoz be bennünket, és e szerint a kényszer szerint éljük fizikai-kémiai-biológiai, sőt lelki életünket is. A másik felfogás azt hangsúlyozza, hogy a környezet hatásai, de különösen a nevelés gyakorol alapvető befolyást tevékenységeinkre, viselkedésünkre. A biológusok, de még a pszichológusok nagy része sem tartja további, harmadik faktornak vagy akár központi tényezőnek az ember szabad akaratát, pedig a Biblia szerint az embert Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette, ami azt jelenti, hogy van értelme és szabad akarata.

Háromszáz éve hitre, tudásra…

Kiállítás a piarista rend váci történetéről

Az új tanév méltó bevezetéseként augusztus 31-én – 300 éve hitre, tudásra – Piaristák Vác városában címmel – impozáns jubileumi kiállítás nyílt a rend és helyi iskolája történetéről a Görög Templom Kiállítóhelyen.

A nagy érdeklődéssel kísért megnyitón Harrach Péter, a térség országgyűlési képviselője, a KDNP alelnöke és parlamenti frakcióvezetője azzal kezdte beszédét, hogy a mai világban különös jelentőségük van az egyházi iskoláknak, s egyúttal hozzátette: meggyőződése szerint ezen intézmények még mindig nem érték el a kellő arányt az oktatási rendszerben.

A Morgó Csárda városában

Karcag település neve kun eredetű személynévből származik, jelentése „pusztai róka”. Címerében mégsem a vörös bundás állat, hanem egy ezüst gyapjas bárány szerepel. A város nevezetességei közé tartozik a Zádor híd, amely a hortobágyi kilenclyukú híd rokona. A XIX. század elején, 1809-ben építették, ma a híd és környéke természetvédelmi terület. A cickafarkos, ürmös szikes pusztaság jellegzetes növénye a heverő seprőfű és a seprőparéj. A csatornákban élő vízi világ a gyékény- és nádtelepekkel együtt lehet csak teljes. Nagy kócsag, fehér gólya, szürke gém egyaránt jól érzi itt magát, a közeli szántókon még ma is költ a túzok. A ragadozó madarak is kedvelik e helyet, gyakran látni errefelé barna rétihéját, egerészölyvet vagy éppen vörös és kék vércsét.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.