Bátorító látogatás a szkipetárok földjén

A hosszú oszmán megszállás meghatározó nyomot hagyott az ország vallási térképén. A hárommilliós ország lakosainak többsége muzulmán, húsz százaléka ortodox keresztény, a katolikusok száma négyszázötvenezer. Ám különösen napjainkban példaadó az Albániában jelen lévő egyházak közötti kapcsolat, a vallásközi párbeszéd. Kifejezi ezt például az Iszlám Állam terrorizmusa elleni közös tiltakozásuk és együttes imádkozásuk az üldözöttekért.

A kommunista diktatúra és nyomor után először mindenki gyors felemelkedést remélt, de természetesen súlyos problémák jelentkeztek: szakadék a kevés gazdag és az egyre több szegény között, az igazságszolgáltatás reformja, szervezett bűnözés, elvándorlás, prostitúció. Az idősebb nemzedék körében még él a vallástól való elidegenedés, sőt a félelem is.


A katolikus egyház nagy reménysége a fiatalság érdeklődése a vallás iránt. Iskolai hitoktatás nincs, de a plébániákon nagyon jól látogatott hitoktatás folyik. A gyerekek, fiatalok érdeklődése nyomán erősödik a szülői nemzedék közeledése az egyházhoz. Lassan emelkedik a felnőtt keresztelések száma. A legsürgetőbb egyházi feladat a katolikus iskolahálózat kiépítése. Ehhez azonban sok pénz szükséges, az egyház pedig adományokból gazdálkodik.

A papok jelentős része nem élte túl a véres üldözést, a munkatáborokat. Jelenleg kétszáz pap van az országban, többségük külföldi misszionárius, de 2000 óta lassan növekszik a helyi hivatások száma.

Ferenc pápának Tiranában természetesen az állami vezetők számára is lesz fontos mondanivalója. Látogatásának legfontosabb célja azonban a találkozás a más vallások képviselőivel, a gyerekekkel és a fiatalokkal, közülük is különösen azokkal, akik hátrányos társadalmi helyzetűek. Tirana belvárosában szabadtéri szentmise zárja majd a bátorító látogatás napját.