Nemzetközi imanap az üldözött keresztényekért

Világszerte több mint százmillió keresztény szembesül naponta az üldözés valamilyen formájával azért, mert Jézus Krisztust élete Urának és megváltójának vallja. Így volt ez nemcsak a kereszténység hajnalán, de a történelem folyamán számtalan más alkalommal, például a múlt században is. Napjainkban az interneten és a médián keresztül is elérnek bennünket a hívők szenvedéseiről szóló hírek, melyek világossá és nyilvánvalóvá teszik, mennyire indokolt, fontos és sürgős, hogy üldözött testvéreink mellé álljunk imádsággal és minden lehetséges módon.

Pécsett és környékén több egyházi épület újult – újul – meg az utóbbi időben. A város főterén álló katolikus templom, közismert nevén a dzsámi rekonstrukciója ezekben a napokban fejeződött be.

Száz év a missziókért (1.)

Egy-egy keresztény ország missziók terén betöltött szerepe a múltban leginkább annak földrajzi, társadalmi és gazdasági helyzetével függött össze. Így érthető, hogy Magyarország is a XII–XIII. században lépett fel tevőlegesen e téren, az akkori kun, tatár-mongol misszióban. Később a meggyengülő központi hatalom és a török elleni szűnni nem akaró harc századokra véget vetett ennek. A XVI–XVII. század vallásháborúi, majd a felvilágosodás eszméje pedig szerte Európában gyengítette a hithirdetés intenzitását. Sőt, ez a kérdés abban az időben nem csupán a gyakorlatban szorult háttérbe, hanem még a teológiában mint tudományban is mellékvágányra került.

Valóban halál vár a pakisztáni asszonyra, mert keresztény?

Asia Bibi lehet az első nő Pakisztán történelmében, akit blaszfémia miatt kivégeznek. Az ügy ismert: október 16-án a lahorei fellebbviteli bíróság másodfokon is halálra ítélte az ötgyermekes keresztény asszonyt, akit istenkáromlás vádjával 2010-ben első fokon is kötélre küldtek. Most a legfelsőbb bíróságon a sor, de ha az sem menti fel őt, már csak a pakisztáni elnök adhat neki kegyelmet. Asia Bibi esete nemzetközi visszhangot keltett: katolikusok világszerte böjt- és imanapot tartanak érte, jogvédő szervezetek emelik fel a szavukat az érdekében, sokan – Magyarországon is – aláírást gyűjtenek a szabadon bocsátásáért. Szinte hihetetlen, de az asszony kálváriája egy korsó vízzel kezdődött.

Az Index című internetes újság nem arról ismert, hogy tudományos értekezéseket és a katolikusokkal rokonszenvező cikkeket közölne. Így tehát joggal nevezhetjük rendhagyónak azt a tanulmányt, amelyet a lap nemrég megjelentetett Pangea rovatában. Szerzője Tranquillius álnév mögé rejtőzött. Ugyan miért?

Akkoriban még távolabb éreztük magunktól Dél-Amerikát s benne Argentínát, mint manapság. Hallottunk ugyan arról, hogy katonai diktatúra van arrafelé, de hát 1976 és 1983 között még nálunk is javában diktatúra volt. Megszoktuk, hogy mások nyomorúsága helyett a magunk bajával foglalkozzunk. Csak az törődött a távoli földrész ügyeivel, akit különösen érdekelt a világpolitika vagy a világegyház sorának alakulása. Akkoriban főként a „felszabadítás teológiájának” különböző irányzatairól írtak, de az egyházi sajtóban nem sok elismerő szó jelent meg ezzel kapcsolatban.