Hihetetlen hittel

Asia kétkezi munkás volt, a földeken dolgozott. 2009-ben, egy forró nyári napon vízért küldték a munkatársai, majd amikor visszautasították, mondván: tisztátalan a víz, hiszen egy keresztény érintette, Asia összeszólalkozott a muszlim asszonyokkal, akik azzal vádolták meg, hogy Mohamed prófétát gyalázta. A helyi iszlám közösség választás elé állította: vagy feljelentik, vagy áttér az ő vallásukra. Mivel az asszony ezt megtagadta, börtönbe zárták, ahol már több mint öt éve szenved. Sokáig elkülönítve őrizték, és csupán napi fél órára engedték ki a zárkájából. Asia általában saját magának főz, mert a börtön parancsnoksága attól tart, hogy megmérgezik, ahogy más keresztényekkel is tették. „Megbocsátottam azoknak, akik ebbe a helyzetbe hoztak” – nyilatkozta első börtönéve végén.

A katolikus asszony mindvégig megőrizte a hitét, és Isten kezébe helyezte az életét. Nemrég levelet írt Ferenc pápának, amelyben imát kér, és elmondja, bízik abban, hogy Istennek terve van vele, és reméli, hogy visszakapja a szabadságát. „Ferenc pápa, a lányod vagyok” – így kezdi a levelét. Leírja, egyetlen reménye, hogy egyszer még viszontláthatja a családját, és hiszi, hogy Isten sohasem hagyja el, mi több, boldogságot tartogat számára. Majd megköszöni, hogy annyian imádkoznak érte, és mindent megtesznek azért, hogy segítsenek neki. Úgy véli, az ima mellett azzal segíthetnek leginkább, ha felemelik a szavukat az üldözöttekért.

Persze ez korántsem egyszerű, és valóban világszintű összefogásra van szükség. Shahbaz Bhatti, a vallási kisebbségekért felelős pakisztáni miniszter és Salman Taseer, Pandzsáb tartomány kormányzója ugyanis gyilkosság áldozata lett, mert a keresztény asszonyt támogatta, és a blaszfémiatörvény ellen beszélt. Bhatti volt a pakisztáni kabinet egyetlen keresztény tagja. Tálibok ölték meg, akik hitetlen kereszténynek nevezték, és a gyilkosság után azt mondták, tettük üzenet volt azoknak, akik szembeszegülnek a blaszfémiatörvénnyel. Taseert a saját biztonsági őre lőtte le, miután meglátogatta a halálra ítélt asszonyt a börtönben, a bírónak pedig, aki a férfit gyilkosság miatt elítélte, menekülnie kellett az országból. Asia ügyvédje, Naeem Shakir azt nyilatkozta: az ő élete is veszélyben van. Bár halálos fenyegetést még nem kapott, ellenségesnek érzi a légkört. „Néhányan örömükben sírva fakadtak, amikor meghallották a bíróság döntését” – mondta. Qari Saleem iszlám vallási vezető közölte: Asia Bibi megérdemelte a büntetését. „Boldog vagyok, hogy igazságot szolgáltattak” – jelentette ki a CNN-nek.


Jogvédő szervezetek viszont másképp vélekednek. Például az Amnesty International és a Human Rights Watch szerint a pakisztáni blaszfémiatörvény a vallási kisebbségek üldözésének forrása. Gyakran valós alap nélkül és személyes okok miatt válnak a keresztények a gyűlölet célpontjává. Blaszfémia címmel Asia Bibi tavaly emlékiratot írt a börtönben, amelyben részletesen elmeséli a történetét. „Rab vagyok, mert ugyanabból a korsóból ittam, mint a muszlim asszonyok – írja, máshol pedig úgy fogalmaz: – Már nem kell elviselnem azoknak a látványát, akik tele vannak gyűlölettel, és tapsolnak egy szegény földműves halálos ítéletének hallatán. Már nem kell látnom őket, de még mindig hallom, ahogy azt kiáltották: Öld meg! Öld meg! Allahu Akbar!” Asia Bibi néhány éve azt mondta, a vádak, amelyekkel illették, hazugságok, amelyeket egy-két asszony talált ki, akik nem kedvelték őt. Férje, Ashiq Masih pedig meg van győződve arról, hogy feleségét valójában nem istenkáromlás miatt ítélték el, hanem egyszerűen azért, mert más vallást követ. A blaszfémia vádja tehát csupán ürügy volt. „Azon a napon azt mondták neki a falubeliek, hogy ha áttér az iszlámra, megszabadul a borzalmaktól” – nyilatkozta a férfi a Daily Mailnek.

Esham, az asszony legidősebb lánya kilencéves volt, amikor elkezdődtek a borzalmak. Az iskolából hazafelé menet talált rá az anyjára, akit a muszlim asszonyokkal való vita után férfiak egy csoportja bántalmazott a földeken. „A barátaim szóltak, hogy bántják az anyámat – mondja –, ezért a helyszínre rohantam, és láttam, mit művelnek vele. Még a ruháját is leszaggatták róla.” A kislánynak azóta rémálmai vannak. Előtte van, ahogy az anyját bevonszolják a faluba, és hiába zokognak mindketten, ez senkit sem érdekel. Amikor megérkezett a rendőrség, Esham az apjáért szaladt, de mire visszaért, az anyját már elvitték. Az apja félt odamenni. „Nem hiszem, hogy segített volna, ha aznap megpróbálom megmenteni – vallja. – Engem is börtönbe küldtek volna, és akkor ki gondoskodna most a gyerekeinkről?”

A férfi születésétől a faluban élt, mindenkit ismert, de már be nem tenné a lábát a szülőhelyére. Gyermekeivel az elmúlt öt évben ötször költöztek el. Félnek. Úgy érzik, akármikor megtámadhatják őket. Asia Bibi gyerekei a keresztény Joseph Nadeem vezette magániskolába járnak. „Esham kitűnő tanuló, de néha rátör a depresszió” – árulja el az igazgató. Húgának pedig a történtek óta gond van a beszédével és a mozgásával. „Nagyon hiányzik az anyukám” – mondja a kislány dadogva. „Nehéz nélküle élni – teszi hozzá a nővére. – Annyira szeretjük őt, és úgy szeretnénk, ha megint együtt lehetnénk, ezért kérünk mindenkit, hogy imádkozzon érte.” Ha a lányok látogatóba mennek az anyjukhoz, az asszony megfogja a kezüket a rácsokon keresztül, és azt mondja, bízzanak, Jézus egy nap hazaviszi őt. Asia Bibi börtönben írt emlékirata egy levelet is tartalmaz, amelyet az asszony a családjának címzett. „Gyermekeim – fogalmaz –, soha ne veszítsétek el a hiteteket Krisztusban!”

Halálos bűn: blaszfémia

Az istenkáromlás a brit uralom idején került be a pakisztáni büntetőtörvénykönyvbe, de csak az utóbbi években tett szert nagyobb jelentőségre. A több mint kilencvenöt százalékában muszlim országban mind többeket ér az iszlám inzultálásának vádja. Ha valakit bűnösnek találnak, rendszerint halálbüntetés várja. Ám nehéz megdönteni a vádat, mivel a jog nem definiálja a blaszfémia fogalmát. „A blaszfémiatörvény emberek által kitalált törvény – véli Asia Bibi –, hatályon kívül kellene helyezni, vagy legalább pontosítani.” Bár halálra ítélik a blaszfémiával vádolt embereket, évekig kell börtönben sínylődniük, mielőtt végrehajtanák az ítéletet. Húzzák-halasztják a tárgyalást, nem tudják, mitévők legyenek, ha ugyanis felmentenek valakit, akit nem találnak bűnösnek, megtámadhatják őket.