Rituális közösségek kialakulása (1. rész)

Szerző:

A római liturgia történetéből

 

Az egyház liturgiája leginkább talán a szőlőhöz hasonlítható: sokféle fajtája van, színe a sárga és a vörös szinte minden árnyalatában pompázik, mindnek más az ízvilága, a zamata, mégis mindegyikből készíthető jó bor. Az egyház liturgiája sokféle liturgikus hagyomány és rítus gazdagságában él, mégis ezek ugyanannak az egyetlen és örök krisztusi liturgiának a megvalósulásai, ugyanannak az egyetlen üdvösséget adó misztériumnak az „arcai”. Az úgynevezett konstantini fordulat után (313) az addig az üldözések rejtettségében élő és nagyjából egy „ütemterv” szerint növekvő liturgikus élet a „szabadság klímájában” a római birodalom nagy kulturális, politikai és gazdasági centrumai körül egymástól eltérő módon és logika szerint bontakozik ki.

Nagyböjti érlelődés

Szerző:

Lassan a nagyböjt vége felé közeledünk. Az ötödik vasárnap után az utolsó „igazi” nagyböjti hét következik. A nagyhét már egészen különleges időszak. Így bizonyos mértékig már vissza is tekinthetünk, mennyire volt gyümölcsöző számunkra ez a szent időszak. Ugyanakkor előre is nézhetünk, mert lelki és testi küzdelmeink még mindig hozhatnak eredményt. Aztán bátorítást is kapunk a végső nekifutásra, a győzelem megszerzésére. Fő énekünk, a konták ugyancsak erre serkent bennünket.

Francesco Faà di Bruno

Szerző:

Szardíniai nemesi család fiaként született 1825-ben, ő volt a legfiatalabb Luigi Faà di Bruno márki tizenkét gyermeke között. Gondtalan ifjúsága volt, ugyanakkor a hívő katolikus családban már korán megtanulta, hogy a kiváltságok ellenére vagy inkább éppen azért segíteni kell a szegény, kiszolgáltatott embereknek.
Legkisebb fiúként katonai pályára lépett; részt vett a szárd–osztrák háború egyik utolsó, fontos ütközetében, a novarai csatában (1849).

Péter könnyei

Szerző:

Ferences zeneszerző, karnagy: Tamás Gergely Alajos a böjti hetekben többször visszatér az emlékezésben, a budai rendházba hívott rövidke himnuszszövegem kapcsán, melyet megzenésített. A mindig jókedvű pátert szerettem igazán, akit felhős arccal sosem láttam. Komoly tárgyaláskor is a „szigorúbb” Lajtha Lászlóval, az orgonakíséretes mise szerzői utasításairól könnyed, közvetlen volt. Dvořák Stabat Materét ugyancsak Alajos atya dirigálásával hallottam először a Kapisztrán Kórus- és Zenekarral.

A klímaváltozás „böjtje”

Szerző:

Általánossá vált köreinkben az a nézet, hogy a II. vatikáni zsinat (1962–1965) nagyon megkönnyítette a katolikusok böjti kötelezettségét. Eltörölte a pénteki böjtöt (!), csak nagyböjt pénteki napjain kell böjtölniük azoknak, akik nincsenek felmentve ez alól. Pedig a zsinat célja nem ez volt. Éppen ellenkezőleg, meg akarta menteni, erősíteni kívánta az egyházban a böjti szellemet. Mert addigra a jogi szemlélet következtében szinte mindenki fel volt már mentve a böjti napok, a péntekek megtartása alól, tekintettel arra, hogy nehéz testi vagy szellemi munkát végzett, nem a saját asztalánál étkezett, utazott, idős vagy beteg volt és így tovább.

Nyereményjáték

Szerző:

Különvonattal a csíksomlyói búcsúra, Székelyföldre

 

Négyfordulós sorozatunkban a 2015. évi csíksomlyói búcsúra induló Csíksomlyó Expressz – Székely Gyors különvonattal ismerkedhetnek meg. A Kárpát-európa Utazási Iroda és az Új Ember közös játékán egy kétszemélyes utat nyerhetnek a pünkösdkor Erdélybe tartó össznemzeti zarándokvonatra, a Csíksomlyó Expressz – Székely Gyorsra.

Megfejtéseiket, kérjük, a négy forduló meghirdetése után, egyben küldjék el a karpateuropa@karpateuropa.hu elektronikus címünkre, vagy hagyományos levélben, illetve levelezőlapon juttassák el a következő postacímre: Kárpát-európa Utazási Iroda, 1036 Budapest, Szépvölgyi út 3/a. (A borítékra írják rá: „Csíksomlyó Expressz”.)

A megfejtések beérkezési határideje: április 1. A nyertes nevét az Új Ember hetilapban, illetve az utazási iroda honlapján (www.karpateuropa.hu) tesszük közzé 2015. április végén.

Egymáshoz közelebb

Szerző:

Emlékeznek még, milyen volt az az időszak, amikor sem telefon, sem számítógép, sem internet nem működött? A gyerekek elkerültek egy távoli városba egyetemre, főiskolára vagy dolgozni, s csak néhanap küldtek egy-egy levelező- vagy képeslapot, hogy jól érzik magukat, semmi bajuk, de a zsebpénz mértéke lehetne nagyobb is… Az idősebb nemzedék ma is inkább levélben vagy telefonon tartja a kapcsolatot az ifjabbakkal, holott rendelkezésükre állna a skype, a Facebook vagy más közösségi csatorna. Nagyszüleink, szüleink ódzkodnak a számítógéptől, de azért sok nagymama és nagypapa kézbe vette már az egeret a Kattints rá, nagyi! program keretében, s elsajátította, hogyan is kell kezelni a számítógépet.

A tordasi Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom

Szerző:

Fedezzük fel!

 

A legkorábbi, igazán tavaszi ünnep Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A szép magyar elnevezés onnan ered, hogy ez idő tájt végzik a gazdák a fák oltását. Jézus fogantatására emlékezünk március 25-én. „Az angyali üdvözlet az emberiség történelmének legnagyobb pillanata” – írja Hankovszky Béla kiemelt tábori lelkész a tordasi egyházközség honlapján. „Ekkor nemcsak az Isten és ember megroppant közössége áll helyre, hanem Isten azzá lesz, ami soha nem volt, és az ember azzá lesz, akivé soha nem lehetne: az Isten emberré lesz, az ember pedig Istenné. Minden, ami a Megtestesülés után történik, már ennek erejében, ennek következtében történhet meg. Isten odaadta magát nekünk, és hatalmában állt, hogy ne vonja vissza a döntését. Hűséges volt hozzánk a Megtestesülésben a halálig, mégpedig a kereszthalálig.”